A sértett mint pótmagánvádló speciális jogai
A sértett bármilyen bűncselekmény esetén – amelynek sértettje – pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyész a vádat elejtette, a vádemelést részben mellőzte, illetve, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette. A magánvádhoz csak annyiban hasonlít, hogy ebben az esetben a vádat szintén nem az ügyész, hanem a sértett képviseli. A pótmagánvádló halála esetén helyébe – harminc napon belül – egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet. Nem természetes személy pótmagánvádló megszűnése esetén helyébe – a jogutódlás bekövetkeztétől számított harminc napon belül – a jogutódja léphet.
Pótmagánvád nyújtható be, ha a feljelentést a nyomozó hatóság vagy az ügyész bűncselekmény hiánya vagy büntethetőséget kizáró ok (kivéve a a gyermekkor vagy a kóros elmeállapot esetét) miatt utasítja el, illetve a megindult nyomozást ilyen indokok miatt vagy arra hivatkozva szünteti meg, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetve, hogy a gyanúsított követte el azt. Nincs helye a pótmagánvádlóként történő fellépésnek az elkövető halála esetén sem. Az eljárást megszüntető nyomozati határozat ellen benyújtott panaszt elutasító határozat közlésétől számított hatvan napon belül a sértett pótmagánvádat emelhet. A pótmagánvádló főszabály szerint jogi képviselője útján nyújthat be vádindítványt az ügyészséghez, amely azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak továbbítja. Személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelem benyújtása esetén személyesen is be lehet nyújtani a vádindítványt. Az ügyvédi képviselete kötelező, kivéve ha jogi szakvizsgával rendelkezik. A vádindítványban meg kell jelölni azon indokokat, amelyek alapján a feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése ellenére az eljárás lefolytatását indítványozza. A bíróság a vádindítványt elfogadja vagy elutasítja.
A bíróság a vádindítványt akkor utasítja el, ha a pótmagánvádló azt határidő után nyújtotta be, ha a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselője (és ő nem rendelkezik jogi szakvizsgával), nem jogosult nyújtotta be a vádindítványt vagy, ha a vádindítvány nem felel meg a vád törvényes követelményeinek.
A bírósági eljárásban a pótmagánvádló az ügyész jogait gyakorolja, ideértve a kényszerintézkedések elrendelésének indítványozását.
A sértettet tájékoztatni kell a pótmagánvádlóként történő fellépés feltételeiről, valamint arról, hogy ha jövedelmi, vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletről gondoskodni személyes költségmentesség és pártfogóügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.
Eljárás a vád elejtése után
A vád elejtése esetén a bíróság a tárgyalást általában elnapolja és tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát. Ha a sértett hatvan napon belül nem lép fel pótmagánvádlóként, az eljárást a bíróság megszünteti. A vádelejtést követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat a bíróság hivatalos helyiségében megismerhesse. A pótmagánvádló az iratoktól elkülönítve, zártan kezelt iratokat nem ismerheti meg. Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a vádindítványt az ügyben addig eljárt bírósághoz nyújthatja be. A pótmagánvádló ügyvédi képviselete a vádindítvány benyújtásától kezdve kötelező. Ha az ügyben pótmagánvádló lép fel – a vádelejtés ellenére – a bíróság a tárgyalást folytatja.
(forrás: www.magyarorszag.hu)