A sértett nyilatkozatra, illetve vallomásra szintén csak tanúként idézve kötelezhető.
A sértettet a tanú jogai illetik meg és a tanú kötelezettségei terhelik, ha a hatóság vagy bíróság őt tanúként idézi. A sértett tanúnak nem tehető fel a választ, illetőleg nem bizonyított tény állítását magában foglaló, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmazó kérdés, továbbá olyan sem, amely a feleletre útmutatást tartalmaz. 2012. január 1-jétől hatályos új szabály, hogy ha megállapítható, hogy a tanú a vallomásában a 82. (4) bekezdés esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, a tanút a 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint ismételten figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A nyomozásban a sértett tanú kihallgatásán a gyanúsított nem lehet jelen, a gyanúsított védője pedig akkor, ha ő vagy védence indítványozta a sértett tanúkénti kihallgatását. A sértett tanúkénti kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti. A kihallgatáson általában az ügyész, a nyomozó hatóság tagja és a jegyzőkönyvvezető van jelen. A tárgyaláson a sértett tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk (sértettek) általában nem lehetnek jelen, de a bíróság ettől a rendelkezéstől indokolt esetben eltérhet. A sértett tanú kihallgatását a bíró végzi. Az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára azonban a bíró engedélyezheti, hogy a tanút először az ügyész és a védő hallgassa ki kérdések feltevésével.
A sértett tanúkénti kihallgatása
Ha a tanú kihallgatását az ügyész indítványozta, a tanács elnökének engedélyével a tanút előbb az ügyész hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz a vádlott és a védő kérdéseket intézhet, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja. Ha a tanú kihallgatását a vádlott vagy a védő indítványozta, ugyancsak a tanács elnökének engedélyével a tanút előbb a vádlott vagy a védő hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz az ügyész intézhet kérdéseket, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja.. Újabb kérdéseket az jogosult intézni a (sértett) tanúhoz, aki a tanú kihallgatását indítványozta, de csak olyan új tényekre és körülményekre nézve, melyek a másik kérdező kérdése folytán merültek fel. A bíróság tagjai mind a kérdezés befejezése, mind bármelyik kérdésre adott felelet után kérdéseket intézhetnek a tanúhoz.
A tanács elnöke a sértett tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha
- a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges,vagy
- a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja, vagy
- tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni, vagy
- tanú írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek, vagy
- a bíróság a tanút írásban történő vallomástételre hívta fel.
Ha a tárgyaláson tanúként kihallgatandó sértettet az eljárás korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása vagy vallomásának csak az a része olvasható fel, amelyre nem vonatkozik a tanú mentességi joga. Ha a vallomástételt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség előtt jogosulatlanul megtagadja, akkor rendbírsággal sújtható, ha pedig a bíróság előtt teszi ezt, akkor a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása bűncselekményét követi el és elzárással büntethető. Ezen kívül az okozott költség megfizetésére is kötelezhető az ilyen tanú. A vallomástétellel kapcsolatos sértetti jogokról és kötelezettségekről részletesen a tanúvallomásról szóló részben olvashatnak. A vallomástételi kötelezettség a sértett számára vélt vagy valós fenyegetettséget jelenthet a terhelt oldaláról. A tanúvédelem eszközei a sértett védelmét szolgálják elsősorban, ismertetésükre a tanúvédelemről szóló részben kerül sor.
(forrás: www.magyarorszag.hu)