A mulasztás és igazolása

A mulasztás

Ha a fél a megadott határnapon vagy határidőben a cselekményt nem végzi el, mulasztást követ el.

Nem minősül mulasztásnak:

ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta

ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták,

  1. a bíróság ügyviteli, ügykezelési hibájából (pl. az idézés pontatlansága, határidőről való téves tájékoztatás miatt) nem tett eleget a fél valamely kötelezettségének,
  2. a fél nem volt a tárgyalásra szabályszerűen megidézve, és ezért nem jelent meg a tárgyaláson.

A mulasztás jogkövetkezményei

A mulasztás elsődleges jogkövetkezménye, hogy az elmulasztott perbeli cselekményt – ha a törvény kivételt nem tesz – többé hatályosan nem teljesítheti A mulasztás következménye lehet még a mulasztással okozott többletköltségekben marasztalás vagy pénzbírság, de előfordulhat hogy más személy perbeli cselekménye (pl. a beavatkozóé, pertársé) válik hatályossá.

A mulasztás következményei – a törvényben meghatározott eseteket kivéve – előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állnak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet.

A mulasztás jogkövetkezményei igazolással háríthatók el, feltéve, hogy a fél valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határnapot önhibáján kívül mulasztott el.

Igazolásnak nincs helye,

  1. ha a törvény az igazolást kizárja (pl. a sajtó-helyreigazítási perben),
  2. ha a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók,
  3. ha a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár,
  4. ha a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el,

végrehajtási igényperben az igénylő igazolással nem élhet.

Az igazolási kérelem

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg (a tárgyalást betegsége miatt elmulasztó fél csak később került olyan egészségi állapotba, hogy igazolási kérelmet tudjon előterjeszteni), az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzés, illetve az akadály megszűnése napján kezdődik. A mulasztástól számított három hónap elteltével igazolásnak nincs helye.

Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott eljárási cselekményt is. Az igazolási kérelemnek nincs halasztó hatálya, ha azonban sikere valószínűnek látszik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának a felfüggesztését hivatalból is elrendelheti.

Az igazolási kérelem elbírálása

Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárásában a mulasztás történt, kivéve a fellebbezési határidő elmulasztását, amelynél a döntés joga a másodfokú bíróságot illeti meg.

Ha az igazolást a törvény kizárja vagy az elkésett, illetőleg ha a határidőt elmulasztó fél az elmulasztott cselekményt nem pótolja, a bíróság az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az érdemben megvizsgált igazolási kérelem esetén azt, hogy az igazolás előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni.

Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az igazolási kérelemnek helytadó határozat, valamint az eljárás, illetőleg a végrehajtás felfüggesztése tárgyában – az igazolás eredményeképpen – hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, és az az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania..

A sikeres igazolási kérelem joghatása az, hogy a mulasztó fél által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az érintett határidőben teljesítette volna, az elmulasztott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozatok hatályban tartása vagy teljes, illetve részbeni hatályon kívül helyezése tárgyában is dönteni kell.

(forrás: www.magyarorszag.hu)