Bűnügyi költség

1. A büntetőeljárás lefolytatása során az eljárás szereplőinek, illetve az államnak jelentős kiadásai keletkezhetnek. A törvény a bűnügyi költség körébe eső költségek viselésének a szabályait tartalmazza.
2. Bűnügyi költség az a költség,
3. amelyet az ügyben az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásának befejezéséig, továbbá a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a különleges eljárások során az állam előlegezett,
4. a terheltnek, a sértettnek, a magánfélnek, a pótmagánvádlónak és a magánvádlónak, a terhelt és a sértett törvényes képviselőjének az ügyben felmerült készkiadása, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,
5. a kirendelt védőnek és a sértett, a magánfél, valamint a pótmagánvádló képviselőjének készkiadása és díja, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte.

Az 1. pontban említett költség különösen a tanú megjelenésével felmerült költség, a szakértő, illetőleg a szaktanácsadó részére megállapított munkadíj és költségtérítés, a lefoglalt dolog szállításával és megőrzésével felmerült költség, valamint a tolmács díja és költségtérítése.

Az elővezetéssel, valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állításával felmerült költség nem számolható el bűnügyi költségként, az ilyen eljárási cselekménnyel okozott költség megtérítésére külön jogszabály az irányadó. Ez a külön jogszabály az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól szóló 35/2008. (XII. 31.) IRM-PM együttes rendelet.

A bűnügyi költség viselése

Ha valamely törvényi rendelkezés alapján az adott költség viselésére nem mást kell kötelezni, akkor a bíróság a vádlottat kötelezi a bűnügyi költség viselésére, ha őt bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. Nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely – nem az ő mulasztása folytán – szükségtelenül merült fel. A bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi költség viselésére. Ha a bűnügyi költség, illetőleg annak meghatározott része a bűnösnek kimondott vádlottak szerint nem különíthető el, a bíróság a vádlottakat egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére. A bíróság a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti.

Az állam viseli azt a költséget, amelyet az állam előlegezett, ha annak viselésére a vádlott nem kötelezhető, illetve ha részére személyes költségmentességet engedélyeztek. Ezen kívül az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy nemzetiségi nyelvét használta.

Költségviselés a vádlott felmentése, az eljárás megszüntetése esetén

Ha a vádlottat felmentették, vagy vele szemben az eljárást megszüntették, a pótmagánvádló viseli ezekből a költségekből azt a költséget, amely a pótmagánvádló fellépése után keletkezett. Ha a vádat az ügyész képviselte, és a bíróság a vádlottat felmenti vagy az ügyész vádelejtése miatt megszünteti, az állam a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül – a külön jogszabályban meghatározott mértékben – megtéríti a vádlott költségeit, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és a készkiadását. A vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén is kötelezni kell a vádlottat annak a költségnek a viselésére, amely az ő mulasztása folytán merült fel. Ez a külön jogszabály a terhelt és a védő készkiadása, illetőleg a védő díja állam általi megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról szóló 26/2003. (VII. 1.) IM-BM-PM együttes rendelet.

Személyes költségmentesség

Ha a terhelt a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt a külön jogszabályban (lásd lentebb) meghatározott módon igazolta, a terhelt vagy védője kérelmére a bíróság, illetőleg az ügyész határoz arról, hogy a terhelt részére személyes költségmentességet engedélyez.

A személyes költségmentesség engedélyezése esetén

1. a terhelt kérelmére a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki és
2. a kirendelt védő díját és igazolt készkiadását az állam viseli.

A személyes költségmentesség tárgyában hozott határozat, illetőleg az okozott költség viselésére kötelező határozatnak a költség viselésére vonatkozó rendelkezése elleni jogorvoslat halasztó hatályú.

A személyes költségmentességet megalapozó körülmények, így a jövedelmi és vagyoni viszonyok igazolásának, a személyes költségmentesség engedélyezésének, felülvizsgálatának és megvonásának a részletes szabályait a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetőeljárásban című 9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes rendelet tartalmazza.

(forrás: www.magyarorszag.hu)