A tárgyalás menete
Az elsőfokú bírósági tárgyalás a tárgyalás megnyitásával veszi kezdetét, amikor is a tanács elnöke a vád tárgyának rövid megjelölésével megnyitja a tárgyalást, megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának feltételei fennállnak-e vagy sem. Ennek megfelelően, amennyiben a tárgyalás feltételei fennállnak, úgy a tanács elnöke a tárgyalást megkezdi azáltal, hogy az ügyészt felhívja a vád ismertetésére. Gyakorlatilag a vádirat ismertetésével kezdődik meg az érdemi tárgyalás, amelynek középpontjában a bizonyítási eljárás lefolytatása áll.
A bizonyítási eljárás során a bíróság a bizonyítási cselekményekről és azok sorrendjéről a vádlott, védő és az ügyész indítványainak figyelembe vételével maga dönt. Abban az esetben, ha valamelyik bizonyítási indítványt a bíróság nem tartja szükségesnek, azt elutasítja, ám a döntését az érdemi határozatban meg kell indokolnia.
A bíróságnak arra kell törekednie, hogy a megkezdett tárgyalást lehetőség szerint a befejezésig ne szakítsa meg. Abban az esetben, ha ez elkerülhetetlen, a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb 8 napra félbeszakíthatja, ha pedig a bizonyítás kiegészítése, a közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében, vagy más fontos okból válik szükségessé, akkor a tárgyalást ezen túlmenően elnapolhatja.
A tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében változás nem történt. Ellenkező esetben azt elölről kell kezdeni.
A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. A vádlottat rendszerint a még ki nem hallgatott vádlott-társai távollétében kell kihallgatni. A vádlott esetében a személyi adatok felvétele után ki kell oktatni jogairól, nevezetesen arról, hogy az ügyben nem köteles vallomást tenni. Amennyiben a vádlott él ezen jogával, úgy a bíróság a vádlott korábbi – általában gyanúsítottként tett – nyomozati vallomását teszi a tárgyalás anyagává oly módon, hogy azt a jelenlévők előtt felolvassa.
A vádlott kihallgatását követően a tanúk kihallgatására kerül sor, és ez esetben a tanút a még ki nem hallgatott tanúk távollétében kell kihallgatni. A tanút ki kell oktatni jogaira és kötelezettségeire.
Az esetek többségében a tanút – miként a vádlottat – a tanács elnöke hallgatja ki, de adott esetben engedélyezheti, hogy az ügyész, a vádlott vagy a védő az általa indítványozott tanút először saját maga hallgassa meg.
A tanúk kihallgatása után a szakértők meghallgatására, illetve az értesített, de meg nem jelent szakértő szakvéleményének a felolvasására kerül sor. Abban az esetben, ha további kérdések merülnek fel, úgy a bíróság a tárgyaláson is kirendelhet szakértőt.
A szakértő meghallgatását követően kerül sor az okiratok és más iratok felolvasására, adott esetben eljárási cselekményekről készített felvételek lejátszására.
Amennyiben szükséges és lehetséges, a tárgyaláson a tárgyi bizonyítási eszközöket is be kell mutatni, ha ez nem lehetséges, úgy a tárgyi bizonyítási eszköz fényképét kell bemutatni vagy bírói szemle keretében kell akár a helyszínen megtekinteni.
Bizonyos esetekben a bizonyítás felvétele nehézségekbe ütközhet. Ilyen esetben a bíróság a bizonyítást “kiküldött” vagy “megkeresett” bíró útján is lefolytathatja. A kiküldött bíróság esetében a bíróság hivatásos bíró tagja folytatja le a helyszínen a bizonyítási eljárást, majd az erről felvett jegyzőkönyvet ismerteti a tárgyaláson. Abban az esetben, ha erre nincs lehetőség, a bíróság egy másik bíróságot keres meg a bizonyítási eljárás lefolytatása végett. Ebben az esetben is a megkeresett bíróság jegyzőkönyvének felolvasásával teszi tárgyalás anyagává a lefolytatott bizonyítás eredményét.
Abban az esetben, ha a bizonyítási eljárás kiegészítése nem szükséges, a bíróság nem élt a bizonyítás mellőzésével sem és a bizonyítási eljárást teljes körében kimerítette, úgy a tárgyalás utolsó szakaszának mozzanata a bizonyítási eljárás berekesztése és a perbeszédek, valamint a felszólalások megtartása.
A vádbeszédben az ügyész összefoglalja a lefolytatott bizonyítás eredményét és indítványt tesz arra, hogy a bíróság a vádlottat milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek és azért vele szemben milyen büntetést vagy intézkedést alkalmazzon.
Ezt követően a sértett, a magánfél és az egyéb érdekelt szólalhatnak fel, majd a védő a saját álláspontját fejti ki védőbeszédében , a védő perbeszéde után a vádlott is szót emelhet saját védelmére.A vádlottat illeti meg az utolsó szó joga.
Miután mindez megtörtént és a bizonyítási eljárás ismételt megnyitására sincs szükség, a bíróság határozathozatal végett tanácsülésre visszavonul, majd meghozza döntését.
A bíróság az ügydöntő határozatát, illetve annak rendelkező részét állva olvassa fel és a jelenlévők azt állva hallgatják meg, a tanács elnöke ugyanakkor valamely jelen lévő személy egészségi állapotára tekintettel e szabály alól kivételt tehet. Ezt követően a tanács elnöke röviden megindokolja a bíróság döntését. Ezek után kerül sor arra, hogy az arra jogosultak a határozat kihirdetése után bejelenthetik fellebbezésüket. A jogorvoslati nyilatkozatok bejelentését követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti.
(forrás: www.magyarorszag.hu)