A büntetőeljárásban a kötelező védelem azt jelenti, hogy a terheltnek szükségszerűen rendelkeznie kell egy általa meghatalmazott vagy a bíróság által kirendelt védővel, ügyvéddel. A büntetőeljárásban kötelező a védő részvétele, ha
- a bűncselekményre a törvény ötévi vagy annál súlyosabb szabadságvesztést rendel,
- a terheltet fogva tartják,
- a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
- a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri,
- a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni
- a büntetőeljárásról szóló törvény erről külön rendelkezik (pl. ha a terhelt fiatalkorú vagy a Be. XXVIII/A. Fejezetében meghatározott kiemelt jelentőségű ügyekben).
A védő részvételi kötelezettsége nem jelenti a védő állandó jelenléti kötelezettségét az eljárási cselekményeknél. Az eljárási cselekmények (pl. kihallgatás) általában ilyenkor is lebonyolíthatók a védő távollétében.
A kötelező védői részvétel
A kötelező védői részvétel csak a törvényben meghatározott esetekben jelenti azt, hogy bizonyos eljárási cselekményeknél a védő jelenléte feltétlenül kötelező. A védő tárgyalási szakaszban való részvétele egyszersmind jelenléti kötelezettséget is magában foglal, nevezetesen a tárgyaláson illetve tárgyalási szakaszban tartott helyszíni szemlénél és bizonyítási kísérletnél köteles jelen lenni. Nincs jelenléti kötelezettsége sem a kiküldött bírói, sem a megkeresett bíróság által foganatosított eljárás során, ugyanakkor természetesen a bírósági szakaszban az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező. A védő a kötelező védői részvétel előírása esetén az első fokú, valamint a fellebbviteli tárgyalás során is köteles megjelenni.
A tárgyaláson a védő részvétele kötelező
- ha a büntetőeljárásról szóló törvény másképp nem rendelkezik, a törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt,
- azokban az esetekben, amikor a büntetőeljárásban kötelező a védelem (ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, ha a terheltet fogva tartják, ha a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú, ha a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, illetve ha a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, törvény egyéb rendelkezése alapján),
- amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni,
- ha pótmagánvádló lép fel.
A védő kirendelése
Felnőtt korú terheltnél – kötelező védelem esetén -, amennyiben a terhelt az alapos gyanú közlésétől számított három napon belül nem hatalmaz meg védőt, akkor a hatóság védőt rendel ki. Ehhez képest fiatalkorú terhelt esetén az alapos gyanú közlésével egyidejűleg – amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védője – a hatóság köteles védőt kirendelni. A meghatalmazott, illetve kirendelt védő értesítése a feltétele annak, hogy ezt követően a hatóság – akár a védő távollétében – kihallgassa a fiatalkorút gyanúsítottként.
Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki.
(forrás: www.magyarorszag.hu)