A bíróság által jogerősen befejezett ügyekben is van lehetőség jogorvoslatra bizonyos esetekben.
Az egyik ilyen jogorvoslati lehetőség a büntetőeljárásban a perújítás. A perújítási lehetőség mindkét fél számára nyitva áll, ugyanis akár a terhelt javára, akár a terhelt terhére is be lehet jelenteni.
Perújításra akkor van lehetőség, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozóan olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, illetve büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, vagy a büntetőeljárást meg kell szüntetni; vagy a terhelt bűnösségét meg kell állapítani vagy vele szemben lényegesen súlyosabb büntetést, illetve intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
Perújításnak van helye akkor is, ha a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt már több jogerős ítéletet hoztak, vagy a terheltet nem a valódi nevén ítélték el. Ez esetben látható, hogy ítélt dologról lévén szó, ugyanazon cselekmény miatt ugyanazt az elkövetőt kétszer nem lehet felelősségre vonni.
Perújításnak van helye akkor is, ha az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, illetve az alapügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság valamely tagja a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte. Ebben az esetben azonban perújítási indítványt csak akkor lehet bejelenteni, ha a hamis vagy hamisított bizonyítékok felhasználásának tényét, illetve a hatóságok (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) valamely tagjának törvénysértő kötelességszegését a bíróság jogerős ítélettel korábban már megállapította vagy a bűncselekmény megállapítását nem a bizonyítottság hiánya zárta ki és ez a bűncselekmény a bírósági ítéletet befolyásolta.
Kötelező a perújítási eljárás lefolytatása akkor is, ha az alapügyben az ítéletet a büntetőeljárási törvény XXV. fejezete, azaz a távollévő terhelttel szemben folytatható külön eljárásban a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták, és az utóbb előkerült terhelt perújítást kér. Abban az esetben azonban, ha ismételten ismeretlen helyre távozik és emiatt nem idézhető a perújítás elrendelése folytán megtartott tárgyalásra, a bíróság az eljárást megszünteti.
Végül perújításnak van helye akkor is, ha a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetéséről határozott.
Perújításnak a terhelt terhére csak az elévülési időn belül van helye. Abban az esetben, ha a terhelt már nem él, akkor a terhére az elévülési időn belül sincs lehetőség perújítás kezdeményezésére. Perújítási indítványt a terhelt terhére csak az ügyész és a pótmagánvádló jelenthet be, ez utóbbi kizárólag a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében .
A terhelt javára ezzel szemben perújítási indítványt terjeszthet elő az ügyész, a terhelt, a védő – feltéve, hogy a terhelt ezt nem tiltotta meg – és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője; kényszergyógykezelés elrendelése ellen – a terhelt hozzájárulása nélkül is – a terhelt törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa; a terhelt halála után pedig az egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa; ha pedig a terhelt halála óta több mint ötven év eltelt, akkor az oldalági rokona is.
A perújítás megengedhetőségének kérdésében, ha az alapügyben a járásbíróság járt el első fokon, a törvényszék, ha a törvényszék járt el első fokon, az ítélőtábla dönt. A perújítás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye, a perújítási indítvány elutasítása miatt az indítványt előterjesztő jelenthet be fellebbezést. A törvényszék végzése elleni fellebbezést az ítélőtábla, az ítélőtábla végzése elleni fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el.
Ha a bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást elrendeli, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak, illetőleg a megismételt eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át. (Egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetőleg félbeszakíthatja, vagy a szükséges kényszerintézkedést elrendelheti.)
Abban az esetben, ha a perújítás elrendelése folytán lefolytatott bizonyítási eljárás során a bíróság azt állapítja meg, hogy a perújítási indítvány alapos, az alapügyben hozott ítéletet vagy az ítéletnek a perújítási indítvánnyal megtámadott részét hatályon kívül helyezi, és új ítéletet hoz. Abban az esetben viszont, ha úgy ítéli meg, hogy a perújítási indítvány alaptalan volt, úgy azt a bizonyítási eljárás eredményéhez képest elutasítja.
Fontos szabály, hogy ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő, az ítéletet a hátrányára nem lehet megváltoztatni.
(forrás: www.magyarorszag.hu)