- A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
- Tartozás fedezetének elvonása
Btk. 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.
Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, elköveti ezt a bűncselekményt.
A tényállás (2) bekezdése ugyanezen elkövetési magatartást súlyosabban rendeli büntetni, ha azt gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követik el.
Az új Btk. e tényállásba vonta össze a korábban a hitelsértés bűncselekményi tényállásában büntetni rendelt magatartást is, amely átfogalmazott tartalommal az (1) bekezdésben kapott helyet. Az összevonás indoka a részben hasonló tényállási elemek mellett az volt, hogy a két tényállás alapján védendő jogi érdek a hitelekből, kölcsönökből, vállalkozási, stb. szerződésekből származó tartozások hitelezőinek kiemelt büntetőjogi védelme azonos volt.
Az új Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a tényállás (1) bekezdése alapvetően magánszemély adós esetében valósulhat meg. Ezzel szemben a (2) bekezdésben a gazdasági tevékenységből eredő tartozás fedezetéül szolgáló lekötött vagyon elvonását rendeli büntetni, amely esetben főszabály szerint gazdálkodó szervezetek a hitelügylet adósai.
A bűncselekmény elkövetési tárgya az írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló – azaz szerződéssel ilyenként lekötött – vagyon, függetlenül attól, hogy az elkövető vagy más tulajdonában áll-e, ingó vagy ingatlan vagyon-e.
A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása magában foglal minden olyan magatartást, amelynek eredményeként a hitelező az esedékesség időpontjában – akár csak időlegesen, akár csak részlegesen, de – nem tud hozzájutni a fedezetül szolgáló vagyonhoz. Ez lehet a fedezet eltulajdonítása, zálogba adása vagy más módon történő megterhelése, eladása, eltitkolása, elrejtése, megsemmisítése, megrongálása, stb .
A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a tartozás kiegyenlítése – részben vagy egészben – meghiúsul. Egészében hiúsul meg a tartozás kiegyenlítése, ha a fedezetül szolgáló vagyon elvonásával okozati összefüggésben a tartozás egyáltalán nem elégíthető ki, míg részlegesen, ha – bár nem teljes összegben, de – részben kielégíthető, vagy ha a tartozás kiegyenlítése az esedékesség időpontjában csak átmenetileg ütközik akadályba.
Súlyosabban minősül a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása, ha azt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
Tekintettel a hitelezői érdekek védelmének fontosságára, ha bármelyik alakzat elkövetője – vagy rá tekintettel bármely más harmadik személy – a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti, e bűncselekmény miatt nem büntethető.
Elhatárolás
Nem e bűncselekmény, hanem csalás valósul meg, ha már a tartozás keletkezésekor nem állt az elkövető szándékában annak kiegyenlítése, feltéve, hogy a bűncselekmény egyéb tényállási elemei is megvalósulnak (például jogtalan haszonszerzési célzat, kár).
(forrás: www.magyarorszag.hu)