Vesztegetés elfogadása

  • A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Vesztegetés elfogadása

Btk. 291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető

a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,

b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,

b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

 

Az új Btk. az összes vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben mint a korrupciós bűncselekményeket határozza meg. Az új Btk. tartalmában lényeges változtatások nélkül, szerkezetileg azonban teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így az új Btk. a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel háromféle vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza. Az új Btk. az egyes speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban szabályozza az aktív vesztegetést “vesztegetés”, illetve a passzív vesztegetést “vesztegetés elfogadása” elnevezéssel. Végül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés céljával a korábban önálló alcímben és tényállásokban szabályozott nemzetközi jellegű vesztegetési tényállások helyett az új Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi vonatkozásban elkövetve is büntetendő-e.

  1. vesztegetés (ami a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetést jelenti),
  2. vesztegetés elfogadása,
  3. hivatali vesztegetés,
  4. hivatali vesztegetés elfogadása,
  5. vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban,
  6. vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban,
  7. vesztegetés feljelentésének elmulasztása,
  8. befolyás vásárlása,
  9. befolyással üzérkedés.

A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

A vesztegetés formái

Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel szemben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.

A passzív vesztegetést – a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével – a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést. A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

A passzív vesztegetés fogalma, elkövetési magatartása

Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, passzív gazdasági vesztegetést (a vesztegetés elfogadása bűncselekményt) követ el.

Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, passzív hivatali vesztegetést (hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményét) követ el.

Végül az, aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, a passzív bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetést (vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményét) követi el.

A bűncselekmények elkövetési magatartása a jogtalan előny vagy előny kérése, a jogtalan előnynek vagy előnynek vagy ezek ígéretének elfogadása, illetőleg az egyetértés a jogtalan előny vagy előny ígérőjével vagy elfogadójával.

A jogtalan előny vagy előny fogalma

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változást jelent, akár az elkövető, akár vele kapcsolatban álló más harmadik személy vonatkozásában. Az előny vagyoni, személyes vagy erkölcsi jellegű lehet. Vagyoni előny leggyakrabban a pénz vagy a pénzben kifejezhető egyéb tárgy. Személyes jellegű lehet például egy szexuális kapcsolat létesítése, míg az erkölcsi előny elsősorban az adott foglalkozáshoz, tevékenységhez kötődő dicséret vagy a ranglétrán való előrejutás lehetősége. Nem tekintendő azonban előnynek az olyan juttatás, amely általában a társadalmi szokásoknak megfelel, így például egy tárgyalás során a szokásos mértékű vendéglátás.

Az előnynek a vesztegetés elfogadása esetében jogtalannak kell lennie, amely az eset jellegéből adódóan megállapítható. Az egyéb passzív vesztegetési formák esetében az új Btk.-ban nem szerepel a jogtalan kifejezés, mivel azt a jogalkotó feleslegesnek ítélte, arra tekintettel, hogy a büntetni rendelt célból, azaz a tevékenység jogtalan befolyásolása céljából adott előny esetében fogalmilag kizárt, hogy az előny jogszerű legyen. Az előnynek az elkövető tevékenységével kapcsolatban kell állnia. Azaz a gazdasági életben a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységgel, hivatalos személy eljárásával vagy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy jogainak a gyakorlásával és kötelezettségeinek a teljesítésével kell összefüggnie.

Az egyes elkövetési magatartások

A jogtalan előny kérése mind tevőleges, mind ráutaló magatartással megvalósítható. A lényeg, hogy ebben az esetben a kezdeményező fél, tehát az, aki az adott viszonyban a vesztegetés lehetőségét megteremti, a bűncselekmény elkövetője.

A jogtalan előnynek vagy ígéretének elfogadása a kapcsolat másik szereplője, az aktív vesztegető által kezdeményezett vesztegetés passzív befogadása. Az ígéret elfogadása itt nem a konkrét vagyoni előny megszerzése, hanem annak jövőbeni bekövetkeztének a realizálása.

Az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés esetén az elkövető abba nyugszik bele, hogy az ő működésével kapcsolatban és rá tekintettel részesüljön a harmadik személy a jogtalan előnyben. Az egyetértés akár kifejezett, akár hallgatólagos lehet, azonban az elkövető tudatának ez utóbbi esetben e tényt át kell fognia, és a vesztegetés saját működésével való összefüggését is fel kell ismernie.

A passzív gazdasági vesztegetés elkövetője

A passzív gazdasági vesztegetés elkövetője az, aki az elkövetési magatartásokat gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban tanúsítja.

A gazdálkodó szervezettel kapcsolatban az új Btk. értelmező rendelkezése azt a szabályt tartalmazza, hogy a büntető törvény alkalmazásában ezen a fogalmon a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezeteket és azon szervezeteket kell érteni, amelyeknek a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az értelmező rendelkezés első eleme alá tartoznak például a gazdasági társaságok, az egyes jogi személyek vállalata vagy a vízgazdálkodási társulat; míg a második eleme alá a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület vagy az alapítvány.

Az új Btk. alapján a vesztegetés elfogadását elköveti a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy is.

A passzív hivatali vesztegetés elkövetője

A bűncselekmény elkövetője bármely hivatalos személy lehet. A hivatalos személy fogalmát az új Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.

A közfeladatot ellátó személyek már nem tartoznak e körbe, azaz az elkövetési magatartást felölelő tevékenységük esetén nem a passzív hivatali vesztegetést, hanem a passzív gazdasági vesztegetést valósítják meg.

Az új Btk. alapján a hivatali vesztegetés elfogadását elköveti a külföldi hivatalos személy is. A külföldi hivatalos személyek körét az új Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg.

A vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekménnyel kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy az is elköveti azt, aki az elkövetési magatartásokat törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

A passzív vesztegetés súlyosabban minősülő esetei

A passzív gazdasági vesztegetés esetén akkor ítélendő meg súlyosabban a cselekmény, ha az elkövető

  1. a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, vagy
  2. a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Még súlyosabb a cselekmény, ha az elkövető akár az alapesetet, akár a fenti minősített eseteket önálló intézkedésre jogosult személyként követi el.

Önálló intézkedésre az a dolgozó vagy tag jogosult, aki meghatározott fontos – például az adott szervezet működését vagy a szervezettel kapcsolatba kerülő személyeket érintő – kérdésekben döntési lehetőséggel bír. E körbe általában az adott szerv vezető beosztásban lévő tagjai sorolhatók.

A passzív hivatali vesztegetés esetén súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

Mind az alapesetben, mind a vezető beosztású hivatalos személy esetében még súlyosabban minősül a vesztegetés elfogadása, ha

  1. az előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
  2. a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

A vesztegetéshez kapcsolódó speciális rendelkezések

Az új Btk. a magát később meggondoló és tettét megbánó elkövető esetében már nem büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt, ha az aktív vesztegetés elkövetője a cselekményt – mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ilyen esetben tehát meg fog indulni a büntetőeljárás és bíróság elé is kerül az ügy, azonban a bírónak lehetősége lesz a büntetést korlátlanul enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni. Ez a lehetőség azonban nem minden cselekményt elkövető személy esetében áll nyitva.

A törvény a korrupció elleni harc keretében a vesztegetés feljelentésének elmulasztása bűncselekménye révén büntetni rendeli azt a hivatalos személyt (és csak őket, tehát a gazdasági élet szereplői esetében vagy a polgárok esetében ilyen kötelezettség nincs), aki – hacsak nem hozzátartozója az elkövetőnek – bár e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett a még le nem leplezett vesztegetés vagy vesztegetés elfogadásának az elkövetéséről, de a hatóságnál – mihelyt tehette – nem tett feljelentést.

(forrás: www.magyarorszag.hu)