- A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
- Rongálás
Btk. 371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
ba) falfirka elhelyezésével vagy
bb) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás nagyobb kárt okoz,
b) az elkövető
ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,
bb) 37 vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,
bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
rongál meg.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás jelentős kárt okoz,
b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,
c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.
(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.
Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást valósít meg. A rongálás annyiban speciális a vagyon elleni bűncselekmények körében, hogy míg az előző cselekményeknél a tulajdonjog elleni támadást a tulajdonosi jogok gyakorlásának az eredeti tulajdonostól, birtokostól eltulajdonítás vagy haszonszerzés célzatából történő teljes vagy részleges elvonásával valósította meg, addig a rongálás a passzív alany tulajdonában álló vagyontárgy állagának megsértésével, megsemmisítésével valósul meg.
A rongálás elkövetési tárgya
A bűncselekmény elkövetési tárgya a vagyontárgy, amely ingó és ingatlan is lehet. A törvény egyes speciális vagyontárgyakat kiemel e körből, s megrongálásukat súlyosabban rendeli büntetni, ilyen a védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, a műemlék, a régészeti lelőhely vagy régészeti lelet, a vallási tisztelet tárgya vagy a vallási szertartás végzésére szolgáló épület, illetve a temetési hely, temetkezési emlékhely, valamint a temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgy. A vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell.
Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy. Saját tulajdonba tartozó vagyontárgyak megrongálása általában nem minősül bűncselekménynek. Ha azonban az elkövetési magatartás műemlék vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgy ellen irányul, az elkövető műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásáért felel. Nem rongálás, hanem okirattal visszaélés valósul meg, ha annak tárgya közokirat vagy magánokirat.
A rongálás elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartás a megsemmisítés, illetve a megrongálás. A megsemmisítés a dolog állagának végleges megszüntetését jelenti, ami azonos lehet a dolog fizikai elpusztításával – például elégetésével, összetörésével -, de jelentheti a fizikai elpusztítás nélkül annak végleges elenyészését is.
A megrongálás általában a dolog értékének csökkenésével jár és többnyire állagsérelmet is takar. Időlegesen negatívan érinti a dolog használhatóságát, azonban attól függetlenül is előidézhető az értékcsökkenés. Így a dolog használhatóságát érinti, ha a kocsi kerekei közül egyet megrongál az elkövető, míg a jármű használhatósága nem változik ugyan, de az értékcsökkenés – és ezzel a rongálás is – bekövetkezik, ha annak karosszériáját festik át, karcolják össze, vagy kaparják le róla a metálborítást. Sérelem okozása nélkül beáll az értékcsökkenés, ha a dolgot részeire szedik szét. Nincs értékcsökkenés, és így nem valósul meg a cselekmény, ha például a papírpénzt két darabra tépik.
A rongálás mind aktív, mind passzív magatartással megvalósulhat. A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövető tudatának mind a cselekményt, mind annak eredményét át kell fognia. Látszólag megvalósul a bűncselekmény, azonban büntethetőséget kizáró ok áll fenn, ha a magatartás valamilyen speciális szituációra – például a végszükség helyzetére vagy birtokvédelemre – vezethető vissza.
A rongálás súlyosabban minősülő esetei
Említést érdemel, hogy a törvény a szabálysértési értékhatárt (ötvenezer forint) meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bűnszövetségben történő elkövetés esetén a rongálás bűncselekményének alapesete körébe vonja. A törvény értelmezésében falfirkának tekintendő a festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. Súlyosabban büntetendő, ha a cselekmény a fentebb felsorolt speciális vagyontárgyak állagának romlását eredményezi.
Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha eredményeként a szóban forgó speciális vagyontárgyak megsemmisülnek, ha robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el, illetve az okozott kár mértékének függvényében.
A kár speciális fogalma rongálás esetén
A bűncselekmény a kár keletkezésével válik befejezetté. A kár a dologban bekövetkezett értékcsökkenés. Speciális, hogy rongálásnál a ténylegesen beállott értékcsökkenés mellett az eredeti állapot visszaállításának költsége jelentkezik kárként. Ezért a kár rongálás esetén magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának a költségeit, míg megsemmisítés esetén a dolog elkövetéskori kiskereskedelmi értékével lesz azonos. Természetesen használt dolog esetén a használat foka itt is irányadó. A kár az elkövető magatartásával okozati összefüggésben kell, hogy álljon.
Elhatárolása más bűncselekményektől
Azokban az esetekben, ahol a megrongálás, megsemmisítés egy másik bűncselekmény tényállási eleme, ez utóbbi, speciális magatartás kerül megállapításra. Ilyen cselekmény lehet a közveszély okozása, a rombolás, a környezetkárosítás, a természetkárosítás vagy a közérdekű üzem működésének megzavarása.
Egyéb vagyon elleni bűncselekmények – így a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vagy a jármű önkényes elvétele – mellett is megjelenhet halmazatban a rongálás, ha például a jármű kinyitásával jelentős kár keletkezik a sértett oldalán.
A rongálásnak szabálysértési alakzata is van. Ha a rongálással okozott kár összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.
Magánindítvány, tevékeny megbánás
Speciális szabály, hogy ha a rongálás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.
Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a rongálás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.
(forrás: www.magyarorszag.hu)