Öngyilkosságban közreműködés

  • AZ ÉLET A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Öngyilkosságban közreműködés

162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki mást öngyilkosság elkövetésére rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, e bűncselekményért vonható felelősségre.

Az öngyilkosság az ember életének önkéntes és célzatos, önmaga általi kioltását jelenti. Az öngyilkosság büntetőjogilag nem értékelendő magatartás. Az ehhez való segítségnyújtás vagy az erre való rábeszélés azonban igen, mert az általános felfogás szerint mindenkinek erkölcsi kötelessége lenne visszatartani az ilyen lelkiállapotban lévő személyt a cselekmény végrehajtásától. Ezen erkölcsi kötelezettség be nem tartásán túl az elkövetőt e bűncselekmény kapcsán szándékerősítő vagy szándékkiváltó hatás is jellemzi, amelyet már büntetőjogilag szankcionál a törvény.

A bűncselekmény sértettje, elkövetője, elkövetési magatartás

A bűncselekmény passzív alanya az a személy, aki az öngyilkosságot megkísérli vagy elköveti. A bűncselekmény elkövetője rajta kívül bárki lehet.

A bűncselekmény elkövetési magatartása az egyébként részesi magatartásként meghatározott rábírás vagy segítségnyújtás. A rábírás szándékkiváltó magatartás, amely a felbujtó tevékenységét öleli fel. A rábíró szándékosan cselekszik, tisztában van azzal, hogy magatartásával okozati összefüggésben a sértettben kialakul az öngyilkosság elkövetésének szándéka.

A segítségnyújtás szándékerősítő hatású magatartás. Az elkövető tudata átfogja a sértettben már meglévő öngyilkossági szándékot, és azt, hogy szándékos magatartásával okozati összefüggésben a sértettben megerősödik az öngyilkosság elkövetésének a szándéka. A segítségnyújtás lehet fizikai vagy pszichikai jellegű, lényeg, hogy előmozdítsa vagy megkönnyítse az öngyilkosságot. Például, ha a sértettben már meglévő szándékot az elkövető szóban helyesli, egyetért az okokkal, sőt, újakat jelöl meg, vagy ha anélkül, hogy bármit is szólna, az általa beszerzett mérget vagy gyógyszert átadja a sértettnek.

A puszta jelenlét – ha annak nincs szándékerősítő hatása – nem minősül büntetendőnek.

A cselekmény csak szándékosan hajtható végre, az elkövető tudata át kell, hogy fogja a sértett szándékát, illetve magatartásának a sértett tevékenységére gyakorolt hatását. A bűncselekmény az öngyilkosság megkísérlésével válik befejezetté.

Minősített eset

2012. június 29-étől a tényállás minősített esetének számít és súlyosabb büntetés szabható ki, ha tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik.

Elhatárolás

Abban az esetben, ha az elkövető tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt beszél rá az öngyilkosság elkövetésére, már szándékos emberölés alapesetéért felel, amelyet tettesként valósít meg.

(forrás: www.magyarorszag.hu)