- KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK
- Közúti baleset okozása
Btk. 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, a közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg.
A bűncselekmény elkövetője
A közúti baleset okozása számos elemében megegyezik a közúti veszélyeztetéssel. A bűncselekmény elkövetője itt is csak a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt álló személy lehet, utas vagy gyalogos nem lehet, míg passzív alanya az, akinek testi épsége a közlekedési szabályszegés eredményeként súlyosan sérül.
Az elkövetési magatartás
Az elkövető ebben az esetben is a kógens, illetve a mérlegelést igénylő közlekedési szabályok megszegésével valósítja meg a bűncselekményt.
E közlekedési szabályok körébe azonban nemcsak a KRESZ-t, hanem a közúti igazgatásra, a gépjárművek forgalomba helyezésére, illetve a közúti jelzések elhelyezésére vonatkozó jogszabályokat is besoroljuk. Így a szabályszegés akkor is megvalósul, ha az elkövető műszaki engedéllyel ugyan rendelkező, de az adott pillanatban a közlekedésben való részvételre nem alkalmas műszaki állapotú, így kormány- vagy fékhibás, lekopott gumijú járművel indul útnak.
Az elkövető járművezetésre alkalmatlansága
De a közlekedési szabályszegés ténye abban az esetben is fennáll, ha az elkövető betegsége vagy aktuális állapota eredményeképpen nem alkalmas a biztonságos járművezetésre. Így például, ha olyan súlyos szédüléssel, adott esetben eszméletvesztéssel járó betegség lép fel nála, mely már önmagában megalapozza a járművezetéssel kapcsolatosan veszélyhelyzet kialakulását, vagy ha az épp fellépő időleges egészségi problémájára vesz be olyan gyógyszert, vagy veti alá magát olyan kezelésnek, mely kizárja a biztonságos járművezetésre való képességét.
Leggyakrabban előforduló eset, hogy a járművezető nem valamilyen betegségnek vagy rendellenes állapotnak az eredményeként idézi elő a balesetet, hanem kimerültsége, pszichés állapota, álmossága folytán. Ilyenkor ugyanis a jármű vezetője úgy vesz részt a közúti közlekedésben, hogy tisztában van saját állapotával és azzal, hogy ennek eredményeként képességei, készségei, reakcióideje negatívan változnak meg, azonban ebbe belenyugszik, vagy könnyelműen bízik képességeiben, rutinjában. Természetesen, ha az eszméletvesztéses vagy tudatvesztéses állapot az elkövető számára is váratlanul, minden előzetes jel nélkül következik be, súlyos eredmény esetén sem felel e bűncselekményért.
A közlekedési szabályok megszegése külföldön
Ha a baleset külföldön történik, a bűncselekmény magyar bíróság előtt történő megállapítása esetén a büntetőjogi felelősség kérdésében a magyar büntető törvény szabályai lesznek irányadóak magyar elkövető esetén, de a szabályszegés tényének kérdésében a baleset helyszínének – például Anglia – közlekedési szabályai, lesznek meghatározóak.
Az elkövető bűnössége
A közúti közlekedés szabályainak megsértése mind szándékosan, mind gondatlanul megtörténhet. A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az elkövető felismerte-e a reá irányadó szabályok körét, illetve azt, hogy e szabályok az adott helyzetre vonatkozóan milyen utasításokat határoznak meg.
A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha e szabályszegéssel okozati összefüggésben az elkövető másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz. (Azaz, ha csak a jármű vezetője szenved sérülést, nem valósul meg bűncselekmény.) Az eredményre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki, hisz szándékosság esetén az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény elkövetéséért vonnák felelősségre.
Elhatárolási kérdések
A közúti veszélyeztetéstől való elhatárolás vonatkozásában a legfontosabb szempont a közvetlen veszélyhelyzet kapcsán fennálló bűnösségi viszony. A közúti közlekedés szabályainak megszegése ugyanis mindkét bűncselekmény kapcsán (lehet) szándékos, míg a súlyos testi sértésben megnyilvánuló eredmény tekintetében mindkét bűncselekmény vonatkozásában csak az elkövető gondatlansága állhat fenn. Tehát a kulcs az elhatároláshoz az okozati összefüggésben köztes állomásként megjelenő veszélyhelyzethez fűződő bűnösségi formában rejlik. Ha az elkövetőt a veszélyhelyzet tekintetében szándékosság jellemzi, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye, illetve – a súlyos testi sérülésben megnyilvánuló eredmény miatt – annak minősített esete valósul meg. Ha a veszélyhelyzetre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedt ki, akkor a már említett súlyos testi sértés bekövetkeztével e bűncselekmény alapesete válik befejezetté.
Az elsőbbségre jogosult felelőssége a balesetért
Vannak olyan szabályszegések, amelyek a gyakorlatban gyakran okoznak súlyos testi sérülést, halált vagy tömegszerencsétlenséget. Ezeknek a megszegésekor – különösen a bűnösségi forma megállapítása során – valamennyi körülményt részletesen meg kell vizsgálni, így például a sértettek vagy más harmadik személy közrehatásának lehetőségét. Bizonyos szabályok megszegése esetén, mint például a jobbkéz-szabály, az elsőbbségadási kötelezettség, illetve sebességtúllépés, irányváltoztatás vagy bekanyarodás esetén gyakran előfordul, hogy a szabályszegőn kívül érintett másik fél is közrehat.
A közúti közlekedésben résztvevő minden személy azonos felelősséggel tartozik a rá vonatkozó szabályok betartásáért. A szabályok között nincsen hierarchia, azaz senki sem hivatkozhat arra, hogy az egyik szabály be nem tartása kizárja vagy korlátozza egy másik szabály alkalmazhatóságát. Így, aki elsőbbségadásra kötelezett, és e kötelezettségét megszegi, általában nem mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól amiatt, hogy az elsőbbségadásra jogosult is megszegett valamely rá vonatkozó szabályt, például túllépte a sebességet. Ha azonban az elsőbbségadásra kötelezett a kötelezettség tekintetében jelentős körülményt az elsőbbségadásra jogosult szabályszegése miatt nem észlelhette vagy e körülményekre nézve őt az elsőbbségadásra jogosult megtévesztette, felelőssége a balesetben és annak esetleges következményeiben kizárható.
Ha a jogosult szabályszegése – például sebességtúllépése – is közrehatott a baleset bekövetkeztében, úgy az elsőbbségadásra jogosult felelőssége is megáll. Ez alól kivételt jelent, ha a baleset akkor sem lett volna elkerülhető, ha az elsőbbségadásra jogosult nem lépi túl a megengedett sebességet.
A súlyosabban minősülő esetek
A bűncselekmény minősített eseteinek a köre megegyezik a közúti veszélyeztetésre vonatkozó rendelkezésekben foglaltakkal.
A bűncselekmény a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közvetett úton utal arra, hogy a szabályszegésnek és a balesetnek közúton kell bekövetkeznie. Így földúton vagy mezőn, illetve más terepen megvalósított szabályszegő magatartás akkor sem valósít meg bűncselekményt, ha magában hordozza a passzív alanyokra irányuló közvetlen veszélyhelyzetet.
Ha azonban e szabályszegés nem közúton ugyan, de legalább súlyos sérülést vagy halált okoz, az elkövető az általános szabályok szerint felel.
(forras: www.magyarorszag.hu)