- NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
- Szexuális erőszak
Btk. 197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy
c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
(4) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
(5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az új Btk. 2013. július 1-jétől számos változást hozott a korábban a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körébe tartozó bűncselekmények szabályozásával kapcsolatban. Ezeknek a büntetendő cselekményeknek az összefoglaló elnevezése a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények lett. A fejezet címének megváltozása a jogalkotó szándéka szerint a korábbinál jobban kifejezi a fejezetben foglalt tényállások által védett jogi tárgyakat, hiszen ezen bűncselekmények esetében nem a nemi erkölcs védelme az elsődleges és egyetlen védett jogi tárgy, hanem a nemi integritás, a nemi önrendelkezés, a nemi szabadság védelme is.
Az új Btk. a korábban az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak (ami a fajtalanságnak nevezett cselekmények erőszakkal történő véghezvitelét jelentette) tényállásait összevonta, tekintettel arra, hogy ezen cselekmények elkövetési módjai teljesen megegyeztek. Így az új Btk.-ban megszűnt a korábban a közösülés és a fajtalanság fogalmai által jelzett megkülönböztetés és ezen magatartások némileg módosulva a szexuális cselekmény fogalma alatt lettek összevonva.
Végül kiemelendő, hogy az új Btk.-ban új tényállásként szerepel a szexuális kényszerítés bűncselekménye. Korábban ugyanis a büntető törvény csak az erőszakkal vagy a kvalifikált (azaz az élet, testi épség ellen irányuló) fenyegetéssel történő közösülést, fajtalanságot rendelte büntetni. Ha a fenyegetés nem ezekre irányult, akkor a bírói gyakorlat csak a sokkal enyhébben büntetendő kényszerítés bűncselekményét tudta megállapítani. A jogalkotó – összhangban a nemzetközi és a hazai elvárásokkal is – ezen kívánt változtatni azzal, hogy az ún. nemi zsarolás körébe tartozó eseteket külön tényállásban, a kényszerítésnél súlyosabb büntetésekkel fenyegetve rendelte büntetni. A szexuális cselekmény végzésére vagy annak eltűrésére való kényszerítés felölel minden olyan esetet is, amikor a sértett nem önként és szabadon adja a beleegyezését a szexuális cselekményhez, hanem valamilyen kényszer hatására.
Szexuális erőszak
A szexuális erőszak bűncselekménye tehát az új Btk. szabályozási rendszerében összefügg a szexuális kényszerítés tényállásával, arra épülve tartalmazza a túlnyomó részt korábban is büntetni rendelt cselekményeket.
Így szexuális erőszakot követ el az, aki a szexuális kényszerítést (azaz a szexuális cselekmény végzésére vagy annak eltűrésére való kényszerítést) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, vagy más védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a nemi élet szabadsága, az állampolgárok szexuális életének befolyásmentessége, a szexuális élet szabad gyakorlásának alapvető joga.
A bűncselekmény sértettje
A bűncselekmény passzív alanya mind férfi, mind nő lehet. A cselekmény nem követel meg semmilyen életkori határt a sértett oldaláról, sem pedig azt, hogy biológiai-orvosi értelemben közösülésre képes legyen. Nincs jelentősége annak sem, hogy a sértett egyébként milyen életvitelt folytat – így prostituáltat is meg lehet erőszakolni -, mint ahogy annak sem, hogy milyen az elkövetőhöz fűződő viszonya, és korábban volt-e közöttük szexuális kapcsolat.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A bűncselekmény elkövetési magatartása két elemből, egy eszköz- és egy célcselekményből tevődik össze. Az elkövető célja a passzív alannyal való szexuális cselekmény végzése vagy ennek az eltűrésére történő kényszerítés, ennek érdekében alkalmazza az erőszak vagy fenyegetés tanúsításával megvalósuló kényszert.
A bűncselekmény elkövetési magatartása – a szexuális cselekmény végzése
A korábbi büntető törvénykönyv a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kapcsán a közösülés és a fajtalanság elkövetési magatartásokat ismerte és szabályozta. Az új Btk. ezek helyett a fogalmak helyett a szexuális cselekmény megnevezést alkalmazza. Az értelmező rendelkezések között szereplő meghatározás szerint a szexuális cselekmény alatt érteni kell a közösülést és minden súlyosan szeméremsértő cselekményt, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul. Az új Btk.-hoz fűzött indokolás alapján azt kell kiemelni, hogy bár a közösülés fogalmát az új Btk. sem határozza meg a normaszöveg szintjén, azonban a töretlen bírói gyakorlat alapján a közösülés büntetőjogi szempontból különnemű személyek szexuális aktusa, amelyben a nemi szervek érintkezésének van döntő szerepe. Az indokolás alapján az új Btk. egy semleges, modern kifejezést kívánt választani a közösülésen kívüli cselekmények megjelöléséhez.
A közösülés büntetőjogi értelemben eltér a biológiai megközelítéstől. A cselekmény ugyanis már a nemi szervek közösülési célzattal történő külső érintésével befejezetté válik. Nem feltétele tehát a férfi nemi szervnek a nő hüvelyébe történő behatolása, illetve az ejakuláció bekövetkezte. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a passzív alany biológiai értelemben érett-e a közösülésre. Az egyéb súlyosan szeméremsértő cselekmények körébe beletartozik bármely olyan szexuális jellegű magatartás, amely nem tartozik a büntetőjogi értelemben vett közösülés alá, de célja a nemi vágy felkeltése, kielégítése. Bár szexuális indíttatású, de a feltételeknek mégsem felel meg, s így nem minősül e cselekménynek, ha valaki az utcán a sértett tiltakozása ellenére megfogja annak mellét, vagy csókot nyom az arcára.
Az akaratot megtörő erőszak
A kényszerítés kapcsán alkalmazott erőszak fizikai ráhatást jelent, mely alkalmas a sértett komoly ellenállásának leküzdésére. Ez a gyakorlatban a sértett testének támadó jellegű érintésével valósul meg. Az erőszaknak akaratot bénítónak kell lennie, amely megteremti a szexuális erőszak végrehajtásának lehetőségét. Ha az elkövető közösülési célzattal közeledik ugyan a sértetthez, annak mellét fogdossa, azonban ellenállására felhagy a cselekménnyel, az általa kifejtett erőszak nem éri el a bűncselekményben meghatározott szintet.
A sértett komoly ellenállása
Fontos feltétel a sértett komoly ellenállása, ennek hiányában ugyanis a kényszerítés és maga a bűncselekmény sem áll fenn. Így, ha a sértett arra hivatkozik, hogy megpróbált ugyan védekezni, de a szomszéd szobában lévő szüleit nem akarta megijeszteni, ezért nem kiabált és nem kért segítséget tőlük, ez a feltétel hiányzik. Ha azonban komoly ellenállása azért maradt el, mert nem volt a környéken segítség és kilátástalannak ítélte meg helyzetét, a bűncselekmény megvalósul.
A fenyegetés fogalma
A fenyegetés pszichikai ráhatás, olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A hátrány a szexuális erőszak esetén a passzív alany élete vagy testi épsége ellen irányuló támadás kilátásba helyezése, melynek azonnali bekövetkeztétől a sértett joggal tarthat.
A kényszerítés egyéb formáival – így például a munkahely elvesztésével, rosszindulatú, hamis pletyka elindításával – való fenyegetőzés, függetlenül annak tényleges hatásától, nem tartozik e körbe, ezen elkövetések a szexuális kényszerítés tényállása körében értékelhetőek. Az sem szexuális erőszak, ha az elkövető saját öngyilkosságának kilátásba helyezésével fenyegeti meg a sértettet.
Az erőszak és a fenyegetés fokát és hatását mindig a sértett életkorának, pszichés adottságainak, fizikai felépítésének, és az elkövetés körülményeinek figyelembevétele mellett kell megítélni. Egy gyermek esetében ugyanis enyhébb fokú erőszak alkalmazása is – egy pofon, a kisgyermek erőteljesebb megragadása, falhoz szorítása – elegendő lehet ellenállásának leküzdésére.
A védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása
A szexuális erőszak akkor is megvalósul, ha az elkövető a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel szexuális cselekmény végzésére.
Akaratnyilvánításra képtelen állapot esetén hiányzik a passzív alany felismerési képessége, azaz nem észleli a cselekmény végrehajtását, vagy nem érti, nem fogja fel a magatartás jelentőségét. Ilyen lehet az öntudatlanul ittas, a kábítószer hatása alatt álló vagy mély álomban lévő személy csakúgy, mint a súlyosan értelmi fogyatékos sértett, aki nincs tisztában a cselekmény jelentőségével.
Védekezésre képtelen állapot esetén fennáll a sértett felismerési képessége, azonban valamely külső oknál fogva nem képes a cselekmény elhárítására. Az akaratnak megfelelő cselekvés képességének hiánya eredhet valamely betegségből (például gipszben van) vagy a sértett helyzetéből (például súlyosan mozgáskorlátozott személy és nincs a közelben a lábprotézise).
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője a közösülés esetében a sértettől különböző nemű személy kell, hogy legyen, más szexuális cselekmények esetében külön nemű vagy azonos nemű is lehet. Nem határoz meg a törvény egyéb feltételt, azonban az állandó jelleggel impotens férfi a bűncselekmény közösülés révén megvalósuló önálló elkövetőjévé nem válhat.
Az elkövető bűnössége
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának valamennyi tényállási elemet át kell fognia. Fontos, hogy szándéka a szexuális cselekmény végzésére irányuljon.
Minősítő körülmény: a sértett életkora
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére valósítják meg, azaz ha az elkövető szexuális cselekményt ilyen korú személlyel végez vagy végeztet. A gyermekkorúak fokozottabb büntetőjogi védelmét kívánja biztosítani a törvény akkor, amikor a sértett életkora miatt válik az erőszak és fenyegetés alkalmazása nélküli szexuális együttlét is bűncselekménnyé. Ennek eredményeként akkor is szexuális erőszakért felel az elkövető, ha a cselekményt a sértett beleegyezésével, közös szándékkal és akarattal követték el. E fordulat esetén a bűncselekmény az adott sértetti állapot kihasználásával megvalósul.
Ha a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal vagy kvalifikált fenyegetéssel megvalósuló szexuális erőszakot követnek el, illetve ha többes elkövetés áldozata az ilyen korú személy, továbbá ha a tizenkettedik életévét betöltött személy az elkövetővel a lentebb írt speciális bizalmi, kapcsolati viszonyban is van, akkor a bűncselekmény még súlyosabban minősül.
Az új Btk. alapján akkor is súlyosabban minősül a cselekmény, ha az erőszakos vagy kvalifikált fenyegetéssel megvalósuló szexuális erőszak sértettje tizennyolcadik életévét betöltött személy. Itt tehát szükséges az erőszakkal vagy fenyegetéssel megvalósuló szexuális kényszerítés, nem lehet szó közös megegyezésről. Ha ugyanis a sértett is kívánja a szexuális együttlétet, akkor csak abban az esetben büntetendő a cselekmény, ha az elkövető tizennyolc év feletti és a sértett tizennégy év alatti személy. Ebben az esetben szexuális visszaélés bűncselekménye állapítható meg. Ha a sértett tizennégy év feletti és a közös beleegyezés megvan, akkor egyéb körülmények hiányában nem valósul meg bűncselekmény.
Minősítő körülmény: az elkövető és a sértett speciális viszonya
Akkor is súlyosabban minősül a magatartás, ha az elkövető a sértett hozzátartozója, vagy ha a cselekmény az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló sértett sérelmére történik, illetve az elkövető a szexuális erőszakot a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el. A gyógykezelés fogalma a gyógyító eljáráson túl a későbbi felépülést segítő ápolást is magában foglalja. Ebben az esetben a törvény azt a speciális alá-fölérendeltségi viszonyt, illetve függőségi helyzetet értékeli súlyosító feltételként, amely az ilyen személyek közötti kapcsolat során általában fennáll. Ez a viszony eredhet jogszabályból, az adott foglalkozási tevékenységből vagy egyéb családjogi vonatkozásokból. A hozzátartozói viszonynak a nevelés, felügyelet és gondozás tekintetben nincs jelentősége.
A hozzátartozói viszony alapozza meg ugyanakkor a súlyosabb minősülést akkor, ha az elkövető a sértett egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, élettársa; örökbefogadója vagy nevelőszülője; testvére, vagy a testvér házastársa, illetve élettársa, és a sértett gondozását, felügyeletét vagy nevelését nem ő látja el.
Az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés törvénybe iktatásával a jogalkotó a korábban a minősített eset tényállásában felsorolt tipikus helyzeteken kívüli alá-fölérendeltségi viszonyokban történő bűnelkövetést is a minősített esetkörbe kívánta vonni. Ebből a szempontból ugyanakkor a “visszaélés” a kulcsfogalom, mert csak akkor merülhet fel a büntetőjogi fenyegetettség, ha az elkövető a szexuális bűncselekmény elkövetése érdekében visszaél a hatalmi vagy befolyási viszonyával. Az új Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely a fenti meghatározásokon (hozzátartozó, nevelő, stb.) kívül esik, azonban azokhoz hasonlóan személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (pl . unokatestvér, a család barátja, szomszéd, munkahelyen a sértett főnöke stb .).
Minősítő körülmény: a többes elkövetés
Súlyosabban minősül a cselekmény akkor is, ha a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen végeznek szexuális cselekményt. Ebben az esetben legalább két elkövető szándéka kell, hogy a szexuális cselekmény végzésére irányuljon. Nincs jelentősége annak, ha az elkövetők valamelyike büntetőjogilag – például életkora miatt – nem vonható felelősségre. Az elkövetők ugyanis e bűncselekményért önálló tettesként felelnek. Ha azonban a két elkövető közül az egyik szándéka irányul csak például közösülésre, míg a másik elkövető csak a kényszerítésben kívánt részt venni azért, hogy barátja a cselekményt végrehajthassa, e szándékegységre és a közös elkövetésre figyelemmel a bűncselekmény alapesetének társtettesei lesznek. Ha a szexuális cselekmény végzésére irányuló szándék mindkét személynél fennáll, de külső ok miatt csak egyikőjük vagy egyikőjük sem tudta a kényszerítésen túl azt is megvalósítani, e súlyosabban minősülő eset kísérletéért felelnek majd.
Az elkövetőknek tisztában kell lenniük a többiek szexuális cselekmény végzésére irányuló szándékával és a cselekményt azonos alkalommal, azaz egy időbeli egységben kell megvalósítaniuk. Nincs jelentősége annak, ha az egyes szexuális cselekmények között hosszabb-rövidebb időszak telik el, amennyiben a sértett még az előző cselekmény hatása alatt áll.
A minősítő körülmények együttes előfordulása
A bűncselekmény akkor minősül a legsúlyosabban, ha a tizenkettedik vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére a fentebb már írt módokon követik el a cselekményt.
Magánindítvány
A szexuális erőszak alapesete magánindítványra büntetendő, azaz a sértett dönti el, hogy kívánja-e az általa átélt eseményeket a büntető igazságszolgáltatás keretében újra felidézni, illetve akar-e az elkövetővel szembesülni. Ezen esetekben tehát a sértett kíméletének a szempontjait kívánta a jogalkotó érvényre juttatni.