Dologgal kapcsolatos kényszerintézkedések

Elrendelésének feltételei

Akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy az

1. a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére,
2. a bűncselekmény nyomainak felderítésére,
3. bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet.

Házkutatást a bíróság, az ügyész, illetőleg ha az ügyész másképp nem rendelkezik, a nyomozó hatóság rendel el. Szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés (például 50 ezer Ft-ot el nem érő értékre elkövetett lopás) esetén a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján az ún. előkészítő eljárást folytató rendőrség jogosult lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálására, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet.

A házkutatásra jogosult hatóságok, a jogosultság igazolása

A nyomozó hatóságok, így a rendőrség és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (például a költségvetési csalás ügyében), valamint az ügyészség jogosultak. Más hatóságok, hivatalos személyek nem jogosultak házkutatásra. A házkutatás formai feltétele a házkutatást elrendelő hatósági vagy bírói határozat. Határozat hiányában is köteles eleget tenni a hatósági felszólításnak az érintett, mivel a határozat nélküli házkutatás feltételeinek fennállását nem vitathatja.

A házkutatás végrehajtása

A házkutatás során az ügyész vagy a nyomozó hatóság a kényszerintézkedéssel érintett személy házát, lakását, egyéb helyiségét, az azokhoz tartozó bekerített helyet, valamint az ott elhelyezett járművet átkutatja, illetve a számítástechnikai rendszert vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozót átvizsgálja. A házkutatás nem csak a terhelttel, hanem bárkivel szemben alkalmazható.

A házkutatást rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, a megkezdése előtt közlik vele a házkutatást elrendelő határozatot. Amennyiben a házkutatásra halaszthatatlan nyomozási cselekményként kerül sor, úgy annak tényét kell közölni. Ezt követően – ha a házkutatás meghatározott, illetőleg ismert bizonyítási eszköz vagy elkobozható dolog, illetőleg személy megtalálására irányul – felszólítják az érintettet, hogy a keresett dolgot adja elő, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye hozzáférhetővé, illetőleg a keresett személyt adja át. Ha az érintett a felszólításra a keresett dolgot előadja, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot hozzáférhetővé teszi, illetőleg a keresett személyt átadja, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető lesz.

Egyedileg nem meghatározható, mennyiségileg, fajlagosan, szám szerint nem meghatározható dolgokra is folyhat házkutatás. A házkutatás kiterjedhet olyan dolgokra is, amelyek a végrehajtás során kerülnek elő. Az érintetten kívül az érintett védőjének, képviselőjének, illetve a megbízott hozzátartozójának is jelenléti joga van.

Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére a hatóság olyan személyt rendel ki, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelően védi. A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartandó házkutatást – ha az nem kizárólag bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére irányul – a vádirat benyújtásáig a bíróság rendeli el, és annak során az ügyész jelenléte kötelező.

Hatósági tanú, jegyzőkönyv

A nyomozó hatóság a házkutatásnál is alkalmazhat hatósági tanút, aki az eljárási cselekmény tényleges lefolyását, történéseit igazolja, ily módon ellenőrizhetővé téve a törvényes eljárást. A házkutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a hely és az időpont megjelölésén túl az eljárás során történteket, a résztvevők adatait, az eljárás során tanúsított magatartásukat, valamint a nyomok, tárgyi bizonyítási eszközök, illetve a terhelt feltalálási helyét. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell adott esetben azt is, ha a házkutatásra határozat, illetve a meghatározott esetekben bíró határozat nélkül került sor. Jelentősebb ügyekben a megtalált bűnjelekről, azok rejtekhelyéről fényképet vagy videofelvételt kell készíteni. A házkutatási eljárásban a hatósággal szembeni passzív engedetlenség szabálysértést valósít meg. A terhelt kivételével az, aki a házkutatást egyébként akadályozza, rendbírsággal sújtható. A hatósággal szembeni tevőleges erőszak hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményét meríti ki. A hatósággal szembeni engedetlenség, illetve tevőleges védekezés csak abban az esetben jogszerű, ha a hatóság eljárása nyilvánvalóan, nyíltan és durván jogsértő módon megy végbe.

A határozat nélküli házkutatás feltételei

Halaszthatatlan nyomozati cselekményként a házkutatást határozat nélkül indokolt és halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti az ügyész és a nyomozó hatóság. A határozatot utóbb kötelezően pótolni kell, a jegyzőkönyvben feltüntetve a halaszthatatlanság tényét és az azt megalapozó körülményeket. A határozat nélküli eljárás feltételeit az eljárás alanya nem vitathatja.

Jogorvoslati lehetőségek

A házkutatással érintett bármely személy vagy képviselője, illetve védője

1. a hatósági (nem bírói) határozat ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet az ügyészhez (felettes ügyészhez);
2. az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság által elrendelt házkutatást a reá vonatkozó rendelkezések tekintetében.

A lefoglalással korlátozott jogok, a lefoglalás tárgya

A lefoglalás a bizonyítás érdekében, vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására valamely dolog birtokának elvonása a birtokos rendelkezése alól. A lefoglalás tárgya dolog (azaz például ingóság, értékpapír, pénz), számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó (például lemez, CD) lehet. Vagyoni értékű jogok és ingatlan nem lehet lefoglalás tárgya (ezekre egyéb intézkedések vonatkozhatnak, úgy mint a zár alá vétel vagy a biztosítási intézkedés). Annak a dolognak, illetőleg számítástechnikai rendszernek, vagy az ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozónak a lefoglalása rendelhető el, amely bizonyítási eszköz, vagy a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.

Elrendelésének feltételei

A lefoglalást főszabály szerint a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság is elrendelheti. A lefoglalást határozattal kell elrendelni, kivéve a halaszthatatlan nyomozási cselekmény esetén, amikor határozat nélkül is foganatosítható. Annak a dolognak a lefoglalása rendelhető el, amely bizonyítási eszköz, vagy a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.

Így lefoglalást rendelnek el például arra a dologra,

1. amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti,
2. amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
3. amelyet a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott,
4. arra a sajtótermékre, amelyben a bűncselekmény megvalósult,
5. arra a dologra, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amely az adott vagyoni előny tárgya volt.

A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott iratok lefoglalását csak a bíróság rendelheti el. Nem foglalhatók le a terhelt és a védő között váltott levelek és más írásbeli közlések, valamint a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzései. Szintén nem foglalhatók le a terhelt és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy között váltott levelek és más írásbeli közlések, feltéve, ha a dolgot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi. Nem foglalhatók le azok az iratok sem, amelyeknek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha az iratot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.

Ezek a korlátozások nem érvényesülnek, ha

1. a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható társtettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy orgazdasággal,
2. a lefoglalandó dolog a bűncselekmény eszköze,
3. a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó dolgot – az arra történt figyelmeztetést követően, hogy az adott dolog egyébként nem foglalható le – önként átadja,
4. a médiatartalom-szolgáltatót, vagy a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság.

A lefoglalás végrehajtása

A lefoglalás lényegében a lefoglalt tárgyat a tulajdonos rendelkezése alól kivonja. A lefoglalt dolgot letétbe kell helyezni, vagy ha a dolog letétbe helyezésre nem alkalmas, vagy azt más fontos ok indokolja, a megőrzéséről egyéb módon kell gondoskodni. A lefoglaláskor a lefoglalt tárgyakról a dolog birtokosának elismervényt, illetve a foglalási jegyzőkönyv, vagy a foglalást elrendelő határozat egy példányát kell átadni. A lefoglalásnál két hatósági tanú jelenléte szükséges.

Főszabályként a lefoglalt dolgokat a hatóság letétbe helyezi és a 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM számú együttes rendeletben írtak szerint vagy beszállítja az illetékes törvényszék gazdasági hivatalába, vagy az érintett őrizetében hagyja. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy a lefoglalt dolog az érdekelt őrizetében maradjon. A fenti szabályok alkalmazására elsősorban akkor nyílik lehetőség, ha a lefoglalt tárgy állandó gondoskodást igényel – pl. állat lefoglalása esetén -, vagy a lefoglalt tárgy a mérete, jellege folytán nem szállítható be a bűnjelkezelőhöz, vagy tárolása, karbantartása aránytalanul nagy költségekkel járna (például nagy értékű gépkocsi tárolása). Ilyen estben a hatóság a lefoglalásról szóló okiratban tájékoztatja a lefoglalást elszenvedőt arról, hogy a lefoglalt tárggyal kapcsolatban milyen kötelességei és jogai vannak. Az érdekelt köteles saját költségén a lefoglalt tárgyat őrizni, állagát megőrizni, ugyanakkor csak abban az esetben használhatja, ha erre engedélyt kap.

Jogorvoslati lehetőségek

A jogaiban sértett személy (tulajdonos, terhelt stb.) vagy képviselője, illetve védője

1. a hatósági (nem bírói) határozat ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet az ügyészhez (felettes ügyészhez);
2. az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság által elrendelt lefoglalást.

Ha a lefoglalást a nyomozási bíró rendelte el, a nyomozási bíró határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.

A lefoglalás megszüntetése

A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja. Ha nincs ilyen személy és az ilyen személy kiléte az eljárás adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt alaposnak látszó igényt jelentett be. Ha ilyen személy sincs, vagy ilyen igény sem tűnik ki az eljárás adataiból, a dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták. A terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást, de olyan személyt illet, akinek a kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező igénylő a dolog kiadását, illetőleg az értékesítésből származó ellenértékét elévülési időn (5 éven) belül igényelheti. A lefoglalás megszüntetése esetén, ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamattal növelt összeget kell megtéríteni. Vámáru esetén a vámjogszabályban meghatározott elszámolást követően kell kifizetni az értékesítésből befolyt ellenértéket. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető. A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség vagy polgári jogi (kártérítési) igény biztosítására a hatóság visszatarthatja (lefoglalt dolog visszatartása).

A dolog előzetes értékesítése

A bíróság a lefoglalt dolog előzetes értékesítését kötelezően elrendeli, ha a lefoglalt dolog

1. gyors romlásnak van kitéve, vagy
2. huzamos tárolásra alkalmatlan.

A bíróság mérlegelés alapján az előzetes értékesítésről akkor is határozhat, ha

1. a lefoglalt dolog kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy
2. értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.

Az előzetes értékesítés feltétele, hogy a lefoglalt dolog kiadása iránt senki se jelentsen be jogos igényt. A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép. Ha a lefoglalt dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy a dolog birtoklása jogszabályba ütközik, a bíróság a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára – szükség esetén mintavétel elrendelése mellett – a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.

A zár alá vétellel korlátozott jogok

A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. A zár alá vétel nem csupán a terhelttel, hanem meghatározott feltételek megvalósulása esetén bárkivel szemben alkalmazható. Lényeges különbség a lefoglaláshoz képest, hogy ebben az esetben sem a birtoklásban, sem a használatban nincs korlátozás. A zár alá vett vagyon, vagyontárgy nem minden estben van közvetlen összefüggésben a bűncselekménnyel. A vagyonelkobzás ugyanis arra a vagyonra is elrendelhető, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétel vagy a kábítószer-kereskedelem elkövetője e bűncselekmény elkövetés ideje alatt szerzett. Ebben az esetben vélelmezendő, hogy az ezen időszak alatt szerzett vagyon bűncselekményből származik. A zár alá vétel az eljárás bármely szakaszában alkalmazható.

A zár alá vétel tárgya

A zár alá vétel tárgya lehet bármilyen ingóság, ingatlan (összességükben vagy egyenként) így például lakás, gépkocsi, azaz minden vagyontárgy, ami vagyonelkobzás tárgya lehet, vagy ami polgári jogi igény (azaz a sértetti kártérítési igény) fedezetéül szolgálhat. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.

A vagyonelkobzás biztosításaként zár alá vétel tárgya az a vagyon lehet,

1. amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
2. amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
3. amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,
4. amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
5. amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, valamint
6. amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.

A zár alá vétel nyilvántartása

Mivel a zár alá vétel nem jelenti a dolog lefoglalását, a birtokállapot megváltoztatását, ezért a zár alá vételt a vagyonra vonatkozó közhitelű nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzéssel foganatosítják (például lakás esetén ingatlan-nyilvántartás, gépjármű esetén a gépjárművek nyilvántartásában stb.). Ha nincs külön közhitelű nyilvántartás, a bíróság a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet értesíti.

Elrendelésének feltételei

Zár alá vételt kizárólag a bíróság rendelhet el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek a terhelttel szemben, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják. Ezek biztosítására a bíróság a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét rendelheti el. Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.

Magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára van helye. A nyomozás során a sértett is indítványozhatja a zár alá vétel elrendelését.

Biztosítási intézkedés

Abban az esetben, ha tartani kell attól, hogy a zár alá vétellel érintett vagyontárgyakat vagy vagyoni jogokat a terhelt elvonja a zár alá vétel alól, biztosítási intézkedés rendelhető el, amely a terhelt rendelkezési jogát korlátozza átmenetileg, a zár alá vétel elrendeléséig. A biztosítási intézkedést az ügyész vagy a nyomozó hatóság alkalmazhatja.

Ha a bíróság a zár alá vételt nem rendeli el, akkor a biztosítási intézkedést azonnal meg kell szüntetni.

A zár alá vétel megszüntetése

A zár alá vételt fel kell oldani, ha

1. elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetve annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetve vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében hatvan napon belül polgári eljárást indított, vagy
2. a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték, vagy
3. az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetőleg a polgári jogi igényt elutasították, vagy
4. a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást, vagy
5. a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetőleg a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.

A zár alá vételt a vádirat benyújtásáig a bíróság mellett az ügyész is megszüntetheti.

A zár alá vétellel összefüggésben jelentős költségek is felmerülhetnek. Ennek tipikus példája a gépkocsik őrzésével felmerült költség. Azokban az esetekben, amikor a terhelt bűnösségét megállapítja a bíróság, és elkobzásról vagy más, a zár alá vétellel biztosított intézkedésről határoz a vádlott terhére, akkor egyértelmű, hogy a felmerült költségek a vádlottat terhelik.

Jogorvoslati lehetőségek

A zár alá vételt a bíróság rendelheti el. Az érintett bármely személy vagy képviselője, illetve védője az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság által elrendelt zár alá vételt a határozat reá vonatkozó rendelkezései tekintetében. Ha a zár alá vételt a nyomozási bíró rendeli el, a nyomozati szakban a nyomozási bíró határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.