Előzetes letartóztatás
Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
Elrendelésének feltételei
Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.
A Büntetőeljárásról szóló törvény 129. §-a szerint a terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján, akkor van helye, ha
- (Be. 129.§ (2) a. pont): megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy
- (Be. 129.§ (2) b. pont): szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, vagy
- (Be. 129.§ (2) c. pont): megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, vagy
- (Be. 129.§ (2) d. pont): megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
Az előzetes letartóztatás feltételei:
Az előzetes letartóztatás általános feltétele(Be. 129.§ (2) a.pont):
– Alapos gyanú:
Egyrészt annak az alapos gyanúja, hogy bűncselekmény történt, másrészt annak az alapos gyanúja, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el. Egy gyanú akkor tekinthető alaposnak, amennyiben 50 százaléknál nagyobb a valószínűsége annak, hogy történt bűncselekmény és annak is, hogy azt a gyanúsított követte el. Amennyiben nem áll rendelkezésre hiteltérdemlő bizonyíték, amiből a fentiekre lehetne következtetni, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékokat törvénytelenül szerezték be, úgy nem állapítható meg az alapos gyanú. Az alapos gyanút pedig közölni kell a gyanúsítottal. Minél inkább halad előre a büntetőeljárás, annál inkább vizsgálandó a gyanú erőssége.
– Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárás:
Előzetes letartóztatás elrendelésére kizárólag szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárásban van helye. A hatályos Btk. alapján elenyésző azoknak a bűncselekményeknek a száma, melynek elkövetését a törvény nem szabadságvesztéssel rendeli büntetni. (méreggel visszaélés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, minősített adattal visszaélés egyes esetei, hatóság félrevezetése egyes esetei, tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, mentő körülmény elhallgatása bizonyos esetei, önkényuralmi jelkép használata, közokirat-hamisítás gondatlan alakzata, járványügyi szabálysértés…)
– Fiatalkorú gyanúsítottak esetén további feltétel, hogy a bűncselekménynek különösen nagy legyen a tárgyi súlya. Ez nem csupán akkor állapítható meg, ha a gyanúsításban szereplő bűncselekményre a Btk. súlyos büntetés kiszabását is lehetővé tesz, hanem akár akkor is, ha például a bűncselekményt a fiatalkorú például bűnszervezetben követte el, esetleg számos más büntetőeljárás hatálya alatt vagy bűnszervezetben, stb. A bűncselekmény különös tárgyi súlyát a bíróságnak minden esetben meg kell indokolnia.
Az előzetes letartóztatás különös feltételei:
– Szökés, elrejtőzés (Be. 129.§ (2) a.pont):
Ha a gyanúsított, miután bűncselekményt követett el, korábbi lakóhelyét, tartózkodási helyét megváltoztatja, szokásos életterét elhagyja, ismeretlen helyre költözik, esetleg megválik korábbi munkahelyétől és a hatóságok számára elérhetetlenné válik, akkor abból a hatóságok nagy valószínűséggel arra fognak következtetni, hogy mindezt azért tette, hogy a hatóságok számára elérhetetlenné váljon. Nyilvánvalóan nincs erről szó, ha a fenti magatartások valamelyikére más okból került sor és ezt a tényt bizonyítani vagy valószínűsíteni is képes (például igazolja hogy az elutazását már jóval korábban eltervezte). Nem tekinthetőek szökésnek a fenti magatartások akkor sem, ha a gyanúsított, miután tudomást szerzett arról, hogy a hatóságok vele szemben büntetőeljárást kívánnak folytatni, önként jelentkezik a hatóságoknál. Szintén helye van a gyanúsított előzetes letartóztatásának, ha a büntetőeljárás alatt vele szemben újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult.
– Szökés, elrejtőzés veszélye (Be. 129.§ (2) b.pont):
Magyarországon erre való hivatkozással rendelik el a legtöbbször az előzetes letartóztatást, ráadásul ez ellen a különös ok ellen igen nehéz védekezni amiatt, hogy nagyon nehezen kézzelfogható. A szökés veszélyére utalhat többek között, ha a gyanúsított kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekménnyel válik gyanúsíthatóva, kevés szállal kötődik lakókörnyezetéhez (nincs családja), nagyon gyakran változik a lakóhelye, kifejezetten erre utaló nyilatkozatot tesz, például hamis iratokkal rendelkezik, szervezett bűnözői kapcsolatai vannak, stb. Csökkenti a szökés, elrejtőzés veszélyét ugyanakkor, ha a gyanúsított rendezett személyi körülményekkel rendelkezik, büntetlen előéletű, családos, súlyos betegségben szenved, kisebb tárgyi súlyú bűncselekménnyel gyanúsítják, idős korú, stb. Nem lehet ugyanakkor kizárólag a bűncselekmény különös tárgyi súlyára alapozni az előzetes letartóztatás elrendelését. Csak a büntetőeljárás valamennyi körülményének alapos vizsgálata után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy fennáll-e a szökés vagy az elrejtőzés veszélye.
– Az összebeszélés veszélye (kollúzió) (Be. 129.§ (2) c.pont):
Az eljárás sikerének veszélyeztetésére tekintettel szintén elrendelhető az előzetes letartóztatás. Talán ez a különös ok a legkevésbé kézzelfoghatóbb letartóztatási ok, hiszen ez a veszély elméletileg valamennyi büntetőeljárásban fennállhat. Ezért a bíróságnak a konkrét büntetőeljárásban kell alaposan mérlegelnie, hogy a gyanúsítottal szemben valóban szükséges-e erre a körülményre a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése. Egyrészt azt kell vizsgálni, hogy a gyanúsítottnak valóban szándékában áll-e meghiúsítani a sikeres nyomozást, másrészt, hogy erre van-e objektív lehetősége.
– A bűnismétlés veszélye (Be. 129.§ (2) d.pont):
A bűnismétlés veszélyét egyrészt egy már előkészített bűncselekmény befejezésére tekintettel, másrészt pedig egy újabb bűncselekmény véghezvitelére tekintettel állapíthatja meg a bíróság. Ennek megállapításakor a bíróságnak meg kell indokolnia az alapos feltevését, legalább fajlagosan meg kell jelölnie a várható újabb bűncselekményt, valamint valószínűsítenie kell, hogy a gyanúsítottnak objektív lehetősége és az akarata egyaránt fennáll a bűnismétlésre. Ennek mérlegelése során a bíróság együttesen értékeli a gyanúsított eddigi előéletét, magatartást, személyiségét stb.
Az előzetes letartóztatás tartama
Elrendelése előtt a nyomozási bíró az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja.
A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás első ízben az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart, amelyet a nyomozási bíró 3 hónaponként legfeljebb az elrendeléstől számított 1 évig meghosszabbíthat. Ezt követően a törvényszék egyesbíróként eljárva, alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.
A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.
Az ügydöntő határozat kihirdetésekor fenntartott előzetes letartóztatás az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés kitöltéséig tart.
A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet, illetve óvadékot fogadhat el.
Az előzetes letartóztatás jellemzői
Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben – kivételes esetben maximum kétszer harminc napig rendőrségi fogdában – kell végrehajtani. A terhelt eljárási jogai az előzetes letartóztatás ideje alatt nem korlátozhatóak, védőjével, illetve külföldi esetében konzuli képviselőjével korlátozás nélkül érintkezhet.
Jogorvoslati és felülvizsgálati lehetőségek
A nyomozási bíró előzetes letartóztatást elrendelő határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a terhelt a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a terhelt a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Az előzetes letartóztatás a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama hat hónapot meghalad, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság, ha pedig egy évet meghalad, a másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás indokoltságát hivatalból felülvizsgálja. A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát 1 év után a másodfokú bíróság, ha az eljárás harmadfokú bíróság előtt folyik, a harmadfokú bíróság legalább hathavonta felülvizsgálja.
Az előzetes letartóztatás megszüntetése
Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság szünteti meg, amennyiben az elrendelés feltételei már nem állnak fenn. Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti kérelmet a terhelt és a védő korlátlanul benyújthat. A kérelemben annak az indoknak az oka fogyottá válását célszerű felvetni, amelyet a bíró az elrendelő határozatban megjelölt. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
Fontos garanciális szabály, hogy az előzetes letartóztatás nem tarthat határozatlan ideig, a törvény meghatározza a különböző súlyú bűncselekmények esetén alkalmazható előzetes letartóztatás leghosszabb időtartamát. Ezért az előzetes letartóztatás megszűnik, ha
- 3 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetén az 1 évet eléri,
- 5 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetében a 2 évet eléri,
- egyéb bűncselekmény esetén a 3 évet eléri, kivéve ha a büntetőeljárás tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény miatt folyik.
kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
Ha viszont a terhelt az előzetes letartóztatás megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetőleg házi őrizet szabályait megszegi, az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. Ekkor az előzetes letartóztatás fentebb említett maximális időtartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.
A kártalanítás szabályai
Az előzetes letartóztatás megszüntetése után, az előzetes letartóztatásért kártalanítás jár, ha a nyomozást a törvényben meghatározott okból szüntették meg, ha a bíróság a terheltet felmentette vagy nem szabott ki büntetést vagy az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntette meg.
Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt:
- elrejtőzött, megszökött vagy szökést kísérelt meg,
- a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította,
- a hatóságok megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és előzetes letartóztatását, házi őrizetét vagy ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
- előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet vagy a távoltartás, illetve az óvadék szabályait megszegte,
- felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el.
A terhelt a nyomozást megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés, a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat. Ha a nyomozást megszüntették, a kártalanítási igényt annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely az előzetes letartóztatást elrendelte. Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása előtt meghal, vagy a határidő eltelte előtt meghal anélkül, hogy igényét előterjesztette volna, örököse az eljárás folytatását kérheti, illetőleg a határidőn belül kártalanítási igényt terjeszthet elő. Az eljárást az iratok átküldése után polgári bíróság folytatja le a Polgári perrendtartás szabályai szerint. A perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt.
Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
forrás: magyarorszag.hu |
TOVÁBBI TARTALMAK
A büntetőeljás résztvevői
Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban
Büntetőeljárási cselekmények
Dologgal kapcsolatos kényszerintézkedések
Előzetes letartóztatás
Személlyel kapcsolatos kényszerintézkedések
Elsőfokú bírósági eljárás
Másodfokú bírósági eljárás
Harmadfokú bírósági eljárás
Bíróság elé állítás
Különleges eljárások
Lemondás a tárgyalásról
A tárgyalás mellőzése
Embercsempészés (embercsempészet)