Másodfokú bírósági eljárás
Első fokú bíróság ügydöntő határozatai
Az első fokú bíróság ügydöntő határozata azt jelenti, hogy a bíróság a maga részéről az ügy érdemében döntött és határozatot hozott. Ez kétféle formát ölthet: lehet ítélet és lehet végzés.
A bíróság a vádról ítélettel határoz akkor, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy az ellene emelt vád alól felmenti, végzést hoz viszont a bíróság, ha a vádlottal szemben indított büntető eljárást a törvényben felsorolt okok valamelyikére hivatkozással megszünteti.
A bűnösséget megállapító ítélet meghozatalára akkor kerül sor, ha a bíróság megállapítja, hogy a vádlott bűncselekményt követett el és azért vagy büntetést szab ki, vagy a vádlottat próbára bocsátja, számára jóvátételi munkát ír elő vagy megrovásban részesíti, de ítélettel zárja le az ügyet akkor is, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi.
A bíróság felmentő ítéletet hoz, ha a vádlottat a vád alól felmenti, illetve ha a büntetőeljárást nem lehet megszüntetni. Ezekben az esetekben a felmentés jogcíme közömbös abból a szempontból, hogy a vádlott felmentésére bizonyítottság vagy bűncselekmény hiánya miatt került sor.
Abban az esetben, ha a bíróság a vádlottat büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okból mentette fel, úgy a felmentő ítéletében – amennyiben annak a Btk-ban írt feltételei fennállnak- elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazhat vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét is elrendelheti, illetve ha a kóros elmeállapota miatt felmentett vádlott kényszergyógykezelésének feltételei megvannak, a bíróság elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését.
A bíróság eljárást megszüntető végzést hoz abban az esetben, ha a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem miatt nem büntethető. Ugyancsak megszünteti az eljárást, ha a megindításához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányzott, azt nem pótolták vagy már nem pótolható; ha a cselekményt jogerősen elbírálták, a vád nem volt törvényes, vagy a törvényes vádat az ügyész elejtette és pótmagánvádnak sincs helye; továbbá tevékeny megbánás esetén és büntethetőséget megszüntető egyéb ok fennállta esetén; végül pedig ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.
A bíróság a büntetőeljárást egyes cselekményekkel kapcsolatosan is megszüntetheti abban az esetben, ha arra a felismerésre jut, hogy a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a felelősségre vonás szempontjából ezen cselekményeknek nincs meghatározó jelentősége.
A bíróság az ügydöntő határozatában a bejelentett polgári jogi igényeket lehetőség szerint érdemben bírálja el, vagyis vagy helyt ad a kérelemnek vagy elutasítja.
Abban az esetben, ha az eljárást a polgári jogi igény elbírálása jelentősen késleltetné, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra is utasíthatja, ez azt jelenti, hogy az igényről nem a büntető bíróság, hanem a polgári bíróság (vagy esetleg más szerv) dönt külön eljárásban.
A bíróság az ügyész indítványára a vádlott szülői felügyeleti jogát megszünteti, ha a vádlottat saját gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben mondta ki bűnösnek és ennek a családjogi feltételei fennállnak. Abban az esetben, ha e feltételek nem állnak fenn, a bíróság az indítványt elutasítja, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését ugyancsak egyéb törvényes útra utasíthatja.
A bíróság a tárgyalás eredményéhez képest szabálysértési cselekményeket is elbírálhat abban az esetben, ha a bizonyítás alapján megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, és emiatt a bűncselekmény miatt emelt vád alól fel kell menteni a vádlottat. Ugyanakkor lehetősége van a bíróságnak arra, hogy megállapítsa, hogy az adott cselekmény szabálysértés.
Az elsőfokú bíróság érdemi határozatában rendelkezik a bűnügyi költségről, amelyet főszabály szerint a bűnösnek kimondott vádlottnak kell viselnie. Ugyanakkor a vádlott felmentése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.
Az állam viseli ezen túlmenően azokat a bűnügyi költségeket is, amelyeknek a viselésére a vádlott nem kötelezhető. Ilyen többek között az, amikor hallássérült, beszédfogyatékos, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy nemzetiségi nyelvét használta és emiatt tolmács igénybevétele vált szükségessé.
Elsőfokú bírósági tárgyalás
A tárgyalás menete
Az elsőfokú bírósági tárgyalás a tárgyalás megnyitásával veszi kezdetét, amikor is a tanács elnöke a vád tárgyának rövid megjelölésével megnyitja a tárgyalást, megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának feltételei fennállnak-e vagy sem. Ennek megfelelően, amennyiben a tárgyalás feltételei fennállnak, úgy a tanács elnöke a tárgyalást megkezdi azáltal, hogy az ügyészt felhívja a vád ismertetésére. Gyakorlatilag a vádirat ismertetésével kezdődik meg az érdemi tárgyalás, amelynek középpontjában a bizonyítási eljárás lefolytatása áll.
A bizonyítási eljárás során a bíróság a bizonyítási cselekményekről és azok sorrendjéről a vádlott, védő és az ügyész indítványainak figyelembe vételével maga dönt. Abban az esetben, ha valamelyik bizonyítási indítványt a bíróság nem tartja szükségesnek, azt elutasítja, ám a döntését az érdemi határozatban meg kell indokolnia.
A bíróságnak arra kell törekednie, hogy a megkezdett tárgyalást lehetőség szerint a befejezésig ne szakítsa meg. Abban az esetben, ha ez elkerülhetetlen, a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb 8 napra félbeszakíthatja, ha pedig a bizonyítás kiegészítése, a közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében, vagy más fontos okból válik szükségessé, akkor a tárgyalást ezen túlmenően elnapolhatja.
A tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében változás nem történt. Ellenkező esetben azt elölről kell kezdeni.
A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. A vádlottat rendszerint a még ki nem hallgatott vádlott-társai távollétében kell kihallgatni. A vádlott esetében a személyi adatok felvétele után ki kell oktatni jogairól, nevezetesen arról, hogy az ügyben nem köteles vallomást tenni. Amennyiben a vádlott él ezen jogával, úgy a bíróság a vádlott korábbi – általában gyanúsítottként tett – nyomozati vallomását teszi a tárgyalás anyagává oly módon, hogy azt a jelenlévők előtt felolvassa.
A vádlott kihallgatását követően a tanúk kihallgatására kerül sor, és ez esetben a tanút a még ki nem hallgatott tanúk távollétében kell kihallgatni. A tanút ki kell oktatni jogaira és kötelezettségeire.
Az esetek többségében a tanút – miként a vádlottat – a tanács elnöke hallgatja ki, de adott esetben engedélyezheti, hogy az ügyész, a vádlott vagy a védő az általa indítványozott tanút először saját maga hallgassa meg.
A tanúk kihallgatása után a szakértők meghallgatására, illetve az értesített, de meg nem jelent szakértő szakvéleményének a felolvasására kerül sor. Abban az esetben, ha további kérdések merülnek fel, úgy a bíróság a tárgyaláson is kirendelhet szakértőt.
A szakértő meghallgatását követően kerül sor az okiratok és más iratok felolvasására, adott esetben eljárási cselekményekről készített felvételek lejátszására.
Amennyiben szükséges és lehetséges, a tárgyaláson a tárgyi bizonyítási eszközöket is be kell mutatni, ha ez nem lehetséges, úgy a tárgyi bizonyítási eszköz fényképét kell bemutatni vagy bírói szemle keretében kell akár a helyszínen megtekinteni.
Bizonyos esetekben a bizonyítás felvétele nehézségekbe ütközhet. Ilyen esetben a bíróság a bizonyítást “kiküldött” vagy “megkeresett” bíró útján is lefolytathatja. A kiküldött bíróság esetében a bíróság hivatásos bíró tagja folytatja le a helyszínen a bizonyítási eljárást, majd az erről felvett jegyzőkönyvet ismerteti a tárgyaláson. Abban az esetben, ha erre nincs lehetőség, a bíróság egy másik bíróságot keres meg a bizonyítási eljárás lefolytatása végett. Ebben az esetben is a megkeresett bíróság jegyzőkönyvének felolvasásával teszi tárgyalás anyagává a lefolytatott bizonyítás eredményét.
Abban az esetben, ha a bizonyítási eljárás kiegészítése nem szükséges, a bíróság nem élt a bizonyítás mellőzésével sem és a bizonyítási eljárást teljes körében kimerítette, úgy a tárgyalás utolsó szakaszának mozzanata a bizonyítási eljárás berekesztése és a perbeszédek, valamint a felszólalások megtartása.
A vádbeszédben az ügyész összefoglalja a lefolytatott bizonyítás eredményét és indítványt tesz arra, hogy a bíróság a vádlottat milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek és azért vele szemben milyen büntetést vagy intézkedést alkalmazzon.
Ezt követően a sértett, a magánfél és az egyéb érdekelt szólalhatnak fel, majd a védő a saját álláspontját fejti ki védőbeszédében , a védő perbeszéde után a vádlott is szót emelhet saját védelmére.A vádlottat illeti meg az utolsó szó joga.
Miután mindez megtörtént és a bizonyítási eljárás ismételt megnyitására sincs szükség, a bíróság határozathozatal végett tanácsülésre visszavonul, majd meghozza döntését.
A bíróság az ügydöntő határozatát, illetve annak rendelkező részét állva olvassa fel és a jelenlévők azt állva hallgatják meg, a tanács elnöke ugyanakkor valamely jelen lévő személy egészségi állapotára tekintettel e szabály alól kivételt tehet. Ezt követően a tanács elnöke röviden megindokolja a bíróság döntését. Ezek után kerül sor arra, hogy az arra jogosultak a határozat kihirdetése után bejelenthetik fellebbezésüket. A jogorvoslati nyilatkozatok bejelentését követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti.
forrás: magyarorszag.hu |
TOVÁBBI TARTALMAK
A büntetőeljás résztvevői
Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban
Büntetőeljárási cselekmények
Dologgal kapcsolatos kényszerintézkedések
Előzetes letartóztatás
Személlyel kapcsolatos kényszerintézkedések
Elsőfokú bírósági eljárás
Másodfokú bírósági eljárás
Harmadfokú bírósági eljárás
Bíróság elé állítás
Különleges eljárások
Lemondás a tárgyalásról
A tárgyalás mellőzése
Embercsempészés (embercsempészet)
