Harmadfokú bírósági eljárás

A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya

A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezések a törvényi rendelkezés szerint csak rendkívül szűk körben jelenthetők be. A másodfokú bíróság ítélete ellen kizárólag akkor van lehetőség fellebbezésre, ha a büntetőjog szabályainak megsértésével

1. olyan vádlott bűnösségét állapította meg a másodfokú bíróság vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette, illetve
2. olyan cselekmény miatt állapította meg a vádlott bűnösségét, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett,
3. az elsőfokú bíróság által elítélt vádlottat a másodfokú bíróság felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette.

Figyelemmel arra, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban bizonyításnak már nincs helye, a fellebbezésben új tényt állítani, új bizonyítékra hivatkozni vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni nem lehet.

Abban az esetben, ha a vádlott terhére az arra jogosultak (ügyész, pótmagánvádló) az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen nem jelentettek be fellebbezést, a másodfokú bíróság ítélete ellen kizárólag abban az esetben jelenthetnek be fellebbezést, ha a másodfokú bíróság a vádlottat felmentette vagy az eljárást megszüntette. A másodfokú bíróság határozatának a fellebbezéssel nem érintett része jogerőre emelkedik.

A felülbírálat terjedelme

Az általános szabályok szerint a harmadfokú bíróság revíziós jogköre a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletre és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárásra terjed ki függetlenül attól, hogy ki fellebbezett. A felülvizsgálati jog kiterjed magára az érdemi döntésre, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, az eljárási szabályok megtartására és összességében a fellebbezéssel megtámadott határozat megalapozottságára.

A másodfokú eljárásban csak az ítéletnek a fellebbezéssel támadott felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése bírálható felül. A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítélet felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezését helybenhagyó részét nem vizsgálhatja felül. Ebben az esetben ugyanis a terheltet már két bíróság is felmentette, illetve vele szemben eljárást megszüntető rendelkezést hozott, így méltánytalan lenne, ha a másodfokú ítéletnek ezen részét fellebbezés hiányában a harmadfokú bíróság felülbírálná.

Abban az esetben viszont, ha mindkét bíróság korábban marasztaló döntést hozott, a harmadfokú bíróság e fellebbezéssel nem érintett részt is felülvizsgálhatja.

Kényszergyógykezelés elrendelése vagy mellőzése miatt bejelentett fellebbezés esetén a felülbírálat értelemszerűen kiterjed magának a felmentő rendelkezésnek a felülvizsgálatára is, ugyanis az intézkedés alkalmazásának vagy nem alkalmazásának feltétele a felmentés törvényessége.

A harmadfokú bíróság az ítélet elkobzásra, vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, pártfogó felügyelet elrendelésére, lefoglalásra, polgári jogi igényre, szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket hivatalból felülbírálja, mivel ezek a kérdések szoros összefüggésben állnak a bűnösség tárgyában hozott döntéssel.

Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához

Figyelemmel arra, hogy a harmadfokú eljárásra csak meglehetősen szűk körben kerülhet sor, és a harmadfokú bíróság bizonyítást még az ítélet megalapozatlansága esetében sem folytathat le, a harmadfokú bíróság a határozatát kizárólag a másodfokú bíróság határozatának alapjául szolgáló tényállásra alapíthatja.

Abban az esetben, ha a tényállás megalapozatlan, a harmadfokú bíróság bizonyítás felvétele nélkül a tényállást kiegészítheti, helyesbítheti vagyis kizárólag az iratok alapján a megalapozatlanságot kiküszöbölheti. Ilyen esetekben nincs szükség a felülbírált határozat hatályon kívül helyezésére és az eljárás megismétlésére.

Általános rendelkezések

A fellebbezéssel érintettek az iratok felterjesztéséig a másodfokú, az iratok felterjesztése után a harmadfokú bíróságnak tehetnek észrevételeket a fellebbezésre. A fellebbező fél a fellebbezését a harmadfokú bíróságnak a határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonhatja. Ügyészi fellebbezés esetén a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész vonhatja vissza.

Garanciális szabály, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele minden esetben kötelező, ezért amennyiben a terheltnek korábban nem volt védője, a harmadfokú bíróság tanácselnöke soron kívül védőt rendel ki.

Ezen kívül a harmadfokú bíróság tanácsának az elnöke szükség szerint intézkedik

1. a hiányok pótlása, iratok kiegészítése, új iratok beszerzése iránt,
2. felhívja a fellebbező felet, hogy 8 napon belül tegye egyértelművé, hogy miért tartja sérelmesnek és milyen okból támadja a másodfokú bíróság határozatát,
3. ha a fellebbezést visszavonták, az iratokat haladéktalanul visszaküldi a másodfokú bíróságnak,
4. a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát kézbesíti a vádlottnak és védőjének, míg a vádlott vagy a védő fellebbezését, amennyiben ez még nem történt meg, kézbesíti az ügyésznek,
5. és megvizsgálja, hogy szükséges-e előzetesen valamely kényszerintézkedéssel kapcsolatosan rendelkezni.

A harmadfokú bíróság vagy tanácsülésen vagy nyilvános ülésen bírálja el a fellebbezéseket.

A tanácsülés

A harmadfokú bíróság tanácsülést tart

1. ha a fellebbezés elutasításáról, áttételről, egyesítésről, elkülönítésről vagy az eljárás felfüggesztéséről kell határozni,
2. ha a vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről kell határozni,
3. ha a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről kell határozni,
4. ha a fellebbezést a határozat megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
5. ha az eljárást a vádlott halála, elévülés, kegyelem, magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, törvényes vád hiánya miatt meg kell szüntetni vagy azért, mert a cselekményt már jogerősen elbírálták,
6. ha az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság abszolút eljárási szabálysértést követett el.

A tanácsülésről értesíteni kell a fellebbezőket.

A tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyben akár a kitűzés előtt, akár a tanácsülésen is nyilvános ülésre tűzheti az ügyet.

Nyilvános ülés

A harmadfokú bíróság minden olyan esetben, amikor az ügy nem tartozik kizárólagosan tanácsülésre, nyilvános ülést tart.

Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, erről, valamint az ügyben eljáró tanács összetételéről a tanács elnöke azzal értesíti a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett, hogy nyolc napon belül kérheti a nyilvános ülés kitűzését. Ha a nyilvános ülés kitűzését senki nem kérte határidőben a harmadfokú bíróság az ügyet tanácsülésen intézheti el.

A nyilvános ülésre a vádlottat, a védőt, valamint a pótmagánvádló jogi képviselőjét meg kell idézni, míg az ügyészt, a pótmagánvádlót, a sértettet, valamint azokat, akik fellebbeztek legalább öt nappal korábban értesíteni kell. Az ügyész részvétele kötelező, míg a vádlott távollétében a nyilvános ülés csak akkor tartható meg, ha előzetesen bejelentette távolmaradását, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.

A harmadfokú bíróság határozatát az ügyésznek, vádlottnak, védőnek, a pótmagánvádlónak, a sértettnek, a fellebbezőnek kézbesíteni kell, valamint azoknak is, akikre a határozat valamilyen rendelkezést tartalmaz.