Koronavírus büntetőjogi hatások

A koronavírus (COVID-19) okozta járványügyi helyzet hatása nem hagyta érintetlenül a büntetőjog területét sem.  Elszaporodtak a csalás bűncselekményének (Btk. 373. §) különböző elkövetési magatartásai, a rendőrség honlapján és több hírportálon is egyre többször jelennek meg – a járvánnyal összefüggésben elkövetett – bűncselekmények.

A köznyugalom elleni bűncselekmények közül kiemelendő a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), amellyel mostanában egyre többet találkozhatunk. A bűncselekményt elköveti az, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. A köznyugalom megzavarására az olyan tény állítása, híresztelése, vagy a látszatnak a keltése alkalmas, amely széles körben érinti a polgárokat és helyzetüket hátrányosan befolyásolná, amennyiben valós lenne.

338.§

  • (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

 A járványhelyzetre reagálva a Btk több helyen módosította a jogalkotó.

A rémhírterjesztés (Btk. 337. §) korábbi tényállása annyival egészül ki, hogy a bűncselekmény tartalmi elemét képező valótlan tény állítása, illetve híresztelése a közveszéllyel összefüggésben történik. Ezen alapeset elkövetési helye a közveszély színhelye.

A jogalkotó ezen kívül új alapesettel bővítette a rémhírterjesztés bűncselekményét, kiterjesztve az elkövetés helyszínét az ország egész területére. Az új tényállás szerint az, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

337.§

  • (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Megalkották a járványügyi védekezés akadályozásának tényállását (Btk. 322/A.). E cselekményt az valósítja meg, aki a tényállásban részletezett járványügyi intézkedések végrehajtását (aktívan) akadályozza. A jogalkotó ezen bűncselekmény esetén az előkészületet is büntetni rendeli.

322/A.§ (1) Aki

  • a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
  • b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
  • c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.
  • (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
  • (4) Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 A jelenleg fennálló járványhelyzetben gyakrabban előfordulhat majd a járványügyi szabályszegés (Btk. 361. §) bűncselekménye, amely szerint, aki

  • a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,
  • b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,
  • c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi, vétség miatt elzárással büntetendő.

  A tényállás hasonló a fentebb részletezett járványügyi védekezés akadályozásához, azonban az elkövető ennél a bűncselekménynél a tényállásban részletezett intézkedések szabályait szegi meg.

Ezeken kívül nagyobb számban valósulhat majd meg hatósági rendelkezés elleni uszítás (Btk 336. §). Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít.

  1. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját valamelyik fenti bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, Önnel vagy hozzátartozójával szemben büntetőeljárás indult, vagy egyéb büntetőjogi segítségre lenne szüksége, keressen bizalommal, Irodám a mostani veszélyhelyzetben is – a megfelelő óvintézkedések betartása mellett – változatlanul üzemel.