Értelmező rendelkezések
A Büntető Törvénykönyvben használt legfontosabb fogalmak
A Büntető Törvénykönyvben használt legfontosabb fogalmakat az alábbiakban gyűjtöttük össze. Ezen fogalom meghatározások segítenek az egyes bűncselekmények minősítésében és értelmezésében.
Bűnszervezet
Bűnszervezetről beszélünk abban az esetben, ha
- három vagy több személyből álló,
- hosszabb időre szervezett,
- összehangoltan működő csoport
- célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;
Ennek a 4 fogalmi elemnek kell mind megvalósulnia ahhoz, hogy bűnszervezet jöjjön létre és azt is fontos tudni, hogy ez az egyik legsúlyosabb minősítő körülmény.
Bűnszövetség
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Tehát minimum két személy szükséges, illetve több bűncselekmény kitervelése és az, hogy az egyik bűncselekmény elkövetését megkezdjék. ahhoz, hogy a bűnszövetség, mint minősítő körülmény megállítható legyen.
Csoportosan
Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt;
Erőszakos magatartás
Erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására;
Fegyveres elkövetés
Fegyveres elkövetésnek minősül, aki
- a) lőfegyvert,
- b) robbanóanyagot,
- c) robbantószert,
- d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket
tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;
Felfegyverkezve
Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;
Fenyegetés
Fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;
Hozzátartozó
Hozzátartozónak minősül:
- a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
- b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
- c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
- d) a házastárs, az élettárs,
- e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
Információs rendszer
Információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;
Kár
Kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés;
Vagyoni hátrány
Vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;
Kábítószer
Kábítószernek minősül:
- 1988. a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyag,
- 1989. b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és
- 1990. c) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 2. számú mellékletében meghatározott pszichotróp anyag;
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;
Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra;
Közérdekű üzem
Közérdekű üzem:
- a) a közmű,
- b) a közösségi közlekedési üzem,
- c) az elektronikus hírközlő hálózat,
- d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,
- e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem;
Nagy nyilvánosság
Nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell;
Nyilvános rendezvény
Nyilvános rendezvénynek számít a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll;
Prostitúció
Prostitúciónak minősül a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése;
Szexuális cselekmény
Szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul;
Üzletszerűen elkövetett bűncselekmény
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
Védekezésre képtelen
Védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;
Visszaeső
Visszaeső az, aki a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;
Különös visszaeső
Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el;
Többszörös visszaeső
Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;
TOVÁBBI TARTALMAK
Letartóztatás feltétele, okai és idejének maximuma
Kábítószeres bűncselekmények
Vagyon elleni bűncselekmények
Értelmező rendelkezések
Munkatársak
Médiamegjelenések, szereplések
HÍREK, ÜGYEK...
A koronavírus (COVID-19) és büntetőjog
Új jogegységi határozat az előkészületi cselekmények kapcsán
LETÖLTÉSEK
Befogadó nyilatkozat
Eltartási nyilatkozat
Nyilatkozat kiskorú vagy fiatalkorú kapcsolattartóhoz
HASZNOS LINKEK
Társaság a Szabadságjogokért
Magyarország Bíróságai
Emberi Jogok Európai Bírósága
Nemzetközi Büntetőbíróság
Magyar Rendőrség
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Kormányzati Portál
Büntetés-végrehajtási Szervezet
Ügyészségek
Nemzeti Jogszabálytár
Alkotmánybíróság
Magyar Helsinki Bizottság