Az általános büntetőeljárási szabályokat fiatalkorú (azaz az elkövetés idején főszabály szerint a 14., bizonyos bűncselekmények esetében a 12. életévét betöltött, de 18 évnél fiatalabb) elleni büntetőeljárásban az alábbiakban ismertetett eltérésekkel kell alkalmazni. A terhelt fiatalkorúnak minősül akkor is, ha az eljárás idejére már felnőtt korúvá vált, vagy 18. életévét ugyan nem töltötte be, de házasságkötés révén jogilag nagykorúvá vált. Ez esetben a törvényes képviselő jogorvoslati joga nem érvényesíthető, de a volt gondozót az ilyen eljárásban is meg kell hallgatni.
A fiatalkorúak bírósága
A fiatalkorúak ügyében az általános (rendes) bíróságok járnak el, viszont speciális a bírói tanács összetétele: első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt speciálisan a fiatalkorúak ügyeiben eljáró bíró. Ez alól a Kúria képez kivételt. Az elsőfokú bíróságon a bírói tanács egyik ülnöke pedagógus. A büntetőeljárásban eljáró ügyész jogkörében a felettes ügyész által kijelölt speciális ügyész (a fiatalkorúak ügyésze) jár el. A bíróság előtt a vádat mindig ügyész képviseli. Fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak csak közvádra van helye. Fiatalkorúval szemben pótmagánvádnak nincs helye, a magánvádra üldözendő bűncselekmények esetében az ügyész jár el.
A védővel kapcsolatos speciális szabályok
A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező. A védő részvétele a nyomozás során nem azonos a védő jelenléti kötelezettségével. A védő a nyomozási cselekménynél jelen lehet, a vádirat benyújtása előtti kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban és a bírói meghallgatáson viszont a védő részvétele kötelező, távollétében a meghallgatás nem tartható meg. A védő tárgyalási szakaszban való részvétele egyszersmind jelenléti kötelezettséget is magában foglal, nevezetesen a tárgyaláson, illetve a tárgyalási szakaszban tartott helyszíni szemlénél és bizonyítási kísérletnél köteles jelen lenni. Nincs jelenléti kötelezettsége sem a kiküldött bírói, sem a megkeresett bíróság által foganatosított eljárás során, ám a bírósági szakaszban az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező. A védő az elsőfokú, valamint a fellebbviteli tárgyalás során is köteles megjelenni. Fiatalkorú terhelt esetén az alapos gyanú közlésével egyidejűleg – amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védője – a hatóság köteles védőt kirendelni. A meghatalmazott, illetve kirendelt védő értesítése a feltétele annak, hogy ezt követően a hatóság – akár a védő távollétében – kihallgathassa a fiatalkorút gyanúsítottként.
A törvényes képviselő
A törvényes képviseletet a szülő, illetve a gyám látja el. A törvényes képviselő lehet – és ez tekinthető tipikusnak – a fiatalkorú gondozója. Előfordul azonban (főként gyámság alatt álló fiatalkorúak esetében), hogy más a törvényes képviselő, és más a gondozó ugyanazon terhelt esetében. A törvényes képviselő (például a szülő) az ügy iratait a nyomozás befejezése után megtekintheti . A nyomozás során is megtekintheti az olyan eljárási cselekményekről készült iratokat, amelyeknél jelen lehetett. Egyébként a törvényes képviselő a védővel azonos jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, valamint jogorvoslati jogokkal rendelkezik. A törvényes képviselővel az ügydöntő határozatot, továbbá azokat a határozatokat is közli a hatóság, amelyek az általa törvényesen képviselt fiatalkorú terheltre vonatkoznak, és amelyekkel kapcsolatban igazolási kérelem előterjesztésének, illetve fellebbezés benyújtásának van helye. A hatóságok a törvényes képviselőt idézik a nyomozati és tárgyalási szakaszban, ha gondozóként hallgatják ki, és ez esetben a törvényes képviselőt vallomástételi kötelezettség terheli a fiatalkorú életvezetésére, magatartására, személyi körülményeire vonatkozóan, míg csupán értesítik (de nem idézik) azon eljárási cselekményekről, amelyeknél jelen lehet (például szemle, helyszínelés). A törvényes képviselő kérdezési és felszólalási jog nélkül jelen lehet a nyomozás során a fiatalkorú gyanúsított kihallgatásánál (ez azonban nem kötelezettség), a védő vagy a törvényes képviselő által indítványozott tanú kihallgatásánál, a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. A vádirat benyújtása előtt a kényszerintézkedéssel kapcsolatos ülésen (nyomozási bírónál) a törvényes képviselő jogosult részt venni, erről értesítést kap.
A törvényes képviselő jogai a tárgyalás során
Az első- és másodfokú bíróság tárgyalásán és a tárgyaláson kívül foganatosított eljárási cselekménynél (szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet, kiküldött bíró eljárása, megkeresett bíróság eljárásánál) jogosult jelen lenni. A törvényes képviselő a nyomozás során megtekintheti mindazon eljárási cselekményről készült iratokat, amelyeknél jelen lehetett, sőt azokról első ízben illetékmentesen másolatot is kaphat. A tárgyalási szakaszban teljes körű iratmegtekintési joga van. A törvényes képviselőnek a védőtől eltérően kérdésfeltételi joga nincs, de kérdések feltételét indítványozhatja, úgyszintén felszólalási joga sincs és perbeszédet sem tarthat, de élhet észrevételezési jogával. A törvényes képviselő a nyomozás során panasszal élhet a fiatalkorú érdekében, a kényszerintézkedések tárgyában fellebbezést jelenthet be, az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezést jelenthet be. A törvényes képviselet a fiatalkorú terhelt nagykorúságáig tart. A 18. életévét betöltött, avagy házasságkötéssel már korábban felnőtt korúvá vált terhelt esetében a törvényes képviselő jogosítványai megszűnnek.
A fiatalkorú eseti gondnoka
A gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki, ha a törvényes képviselő a bűncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, illetőleg az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek, vagy a törvényes képviselő akadályozva van, illetve akkor is, ha a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője. Az eseti gondnok az eljárásban törvényes képviselőként jár el. Az eseti gondnok kijelölésében az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén az eseti gondnok működésére szükség van. Az eseti gondnok a törvényes képviselőt helyettesítő személy. A törvényes képviselő főként akkor tekinthető jogai gyakorlásában korlátozottnak, ha huzamosabb ideig külföldön, avagy ismeretlen helyen tartózkodik, súlyos betegsége miatt az eljárási jogait nem képes gyakorolni, továbbá, ha szabadságvesztés büntetését tölti. Nem magyar állampolgár elkövetők esetén – ha a törvényes képviselő személye nem állapítható meg, illetve az eljárásban való részvétele nem biztosítható – szintén eseti gondnokot kell kirendelni. Az eseti gondnok jogosítványai megegyeznek a törvényes képviselő jogaival. Eseti gondnok kirendelése esetén is a gondozót kell kihallgatni a fiatalkorú személyi körülményeire vonatkozóan.
A bizonyítás speciális szabályai
A fiatalkorú életkorát közokirattal kell bizonyítani. A hatóság beszerzi a környezettanulmányt és a fiatalkorú iskolai vagy munkahelyi jellemzését is. A környezettanulmányt a megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálat pártfogó felügyelője készíti el. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó a rendőrség közreműködését igénybe veheti. A nyomozó hatóságnak be kell szereznie a fiatalkorú nevelői (intézeti, büntetés-végrehajtási intézeti) jellemzését, erkölcsi bizonyítványát, az esetleges korábbi gyámhatósági védő- és óvóintézkedésekre, illetőleg pártfogó felügyeletre vonatkozó információkat, továbbá az előző elítéléssel összefüggő iratokat, illetve bírósági határozatot is. A nyomozó hatóságnak a gondozót ki kell hallgatnia, a törvényes képviselőt (eseti gondnokot) és a védőt pedig értesítenie kell azokról az eljárási cselekményekről, amelyeknél jelen lehetnek. A fiatalkorú jogainak gyakorlása adott esetben jogainak a korlátozását is jelentheti, így például a szakvélemény és a környezettanulmány felolvasása, a szakértő, illetve a gondozó meghallgatása esetén korlátozható iratmegtekintési, illetőleg jelenléti joga, joga van azonban a távollétében lefolytatott bizonyítási eljárás lényegéről – fejlődését, neveltetését nem veszélyeztető formában – tudomást szerezni. A fiatalkorú gyanúsított esetében poligráfos vizsgálatot alkalmazni nem lehet. A gondozó megtagadhatja a vallomást, ha önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Nincs mentességi joga, és köteles vallomást tenni a fiatalkorú életvezetésére, magatartására, a fiatalkorúval kapcsolatos esetleges problémákra, otthoni, lakókörnyezeti, iskolai, munkahelyi körülményeire, szabadidejének eltöltésével, esetleges káros szenvedélyeivel kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan. Igazmondási kötelezettség terheli, ami a fiatalkorú iránti nyilvánvaló elfogultsága miatt különösen fontos az eljárásban.
A fiatalkorú terhelt esetében a vallomástétellel kapcsolatos figyelmezetetéseket a fiatalkorú terhelt korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni.
Az előzetes letartóztatás speciális szabályai
A fiatalkorú előzetes letartóztatásának a felnőttekre meghatározott ok fennállta esetében is csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya miatt szükséges. A fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben, vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A bűncselekmény elkövetésekor 14. életévét még be nem töltött terhelt előzetes letartóztatását azonban kizárólag javítóintézetben lehet végrehajtani. A bíróságnak az előzetes letartóztatás alkalmazásakor arra kell törekednie, hogy a fiatalkorú őrizetben tartására vagy letartóztatására csak végső eszközként kerüljön sor, és a lehető legrövidebb ideig tartson. Különösen súlyosnak tekintendő az a cselekmény, ahol a büntetési tétel felső határa legalább 8 év, az elkövetett cselekmények száma nagy, az elkövetési mód társadalomra veszélyessége nagyobb, vagy bűnszervezetben történt az elkövetés. Az előzetes letartoztatást általában akkor foganatosítják javítóintézetben, ha a fiatalkorú első esetben áll büntetőeljárás hatálya alatt. A fiatalkorúnak – a rendkívüli körülményektől eltekintve – joga van levelezés és látogatások útján kapcsolatban maradni családjával. A vádirat benyújtása előtt a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban az ülés a védő távollétében nem tartható meg . A törvényes képviselőt az ülésről értesítik, jelenléti joga van. A törvényes képviselő az ülésen felszólalhat. Az előzetes letartóztatás végrehajtása során a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól el kell különíteni.
Ha az elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől
- az elkövetéskor tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében egy év;
- a tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorú esetében két év
eltelt, az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, kivéve az ügydöntő határozat (elsőfokú határozat) kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
A kényszerintézkedések speciális szabályai
A vádirat benyújtása előtt a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban – a felnőtt terheltektől eltérően – az ülés a védő távollétében nem tartható meg, sőt arról a törvényes képviselőt és a gondozót is értesíteni kell, akik fel is szólalhatnak azon.
A tárgyalás speciális szabályai
A tárgyalásról a nyilvánosságot ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében szükséges. A bíróság elrendelheti, hogy a tárgyalásnak azt a részét, amely a fiatalkorú helyes irányú fejlődését károsan befolyásolhatja, a fiatalkorú távollétében tartsák meg. Az így lefolytatott tárgyalás lényegét a tanács elnöke a fiatalkorúval – legkésőbb a tárgyalás berekesztése előtt – ismerteti. A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező. A fiatalkorú ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása esetén, azaz távollétében a tárgyalás nem tartható meg. A tárgyalásról lemondás fiatalkorú esetén nem alkalmazható.
(forrás: www.magyarorszag.hu)