Az első fokú bíróság ügydöntő határozata azt jelenti, hogy a bíróság a maga részéről az ügy érdemében döntött és határozatot hozott. Ez kétféle formát ölthet: lehet ítélet és lehet végzés.
A bíróság a vádról ítélettel határoz akkor, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy az ellene emelt vád alól felmenti, végzést hoz viszont a bíróság, ha a vádlottal szemben indított büntető eljárást a törvényben felsorolt okok valamelyikére hivatkozással megszünteti.
A bűnösséget megállapító ítélet meghozatalára akkor kerül sor, ha a bíróság megállapítja, hogy a vádlott bűncselekményt követett el és azért vagy büntetést szab ki, vagy a vádlottat próbára bocsátja, számára jóvátételi munkát ír elő vagy megrovásban részesíti, de ítélettel zárja le az ügyet akkor is, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi.
A bíróság felmentő ítéletet hoz, ha a vádlottat a vád alól felmenti, illetve ha a büntetőeljárást nem lehet megszüntetni. Ezekben az esetekben a felmentés jogcíme közömbös abból a szempontból, hogy a vádlott felmentésére bizonyítottság vagy bűncselekmény hiánya miatt került sor.
Abban az esetben, ha a bíróság a vádlottat büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okból mentette fel, úgy a felmentő ítéletében – amennyiben annak a Btk-ban írt feltételei fennállnak- elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazhat vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét is elrendelheti, illetve ha a kóros elmeállapota miatt felmentett vádlott kényszergyógykezelésének feltételei megvannak, a bíróság elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését.
A bíróság eljárást megszüntető végzést hoz abban az esetben, ha a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem miatt nem büntethető. Ugyancsak megszünteti az eljárást, ha a megindításához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányzott, azt nem pótolták vagy már nem pótolható; ha a cselekményt jogerősen elbírálták, a vád nem volt törvényes, vagy a törvényes vádat az ügyész elejtette és pótmagánvádnak sincs helye; továbbá tevékeny megbánás esetén és büntethetőséget megszüntető egyéb ok fennállta esetén; végül pedig ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.
A bíróság a büntetőeljárást egyes cselekményekkel kapcsolatosan is megszüntetheti abban az esetben, ha arra a felismerésre jut, hogy a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a felelősségre vonás szempontjából ezen cselekményeknek nincs meghatározó jelentősége.
A bíróság az ügydöntő határozatában a bejelentett polgári jogi igényeket lehetőség szerint érdemben bírálja el, vagyis vagy helyt ad a kérelemnek vagy elutasítja.
Abban az esetben, ha az eljárást a polgári jogi igény elbírálása jelentősen késleltetné, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra is utasíthatja, ez azt jelenti, hogy az igényről nem a büntető bíróság, hanem a polgári bíróság (vagy esetleg más szerv) dönt külön eljárásban.
A bíróság az ügyész indítványára a vádlott szülői felügyeleti jogát megszünteti, ha a vádlottat saját gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben mondta ki bűnösnek és ennek a családjogi feltételei fennállnak. Abban az esetben, ha e feltételek nem állnak fenn, a bíróság az indítványt elutasítja, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését ugyancsak egyéb törvényes útra utasíthatja.
A bíróság a tárgyalás eredményéhez képest szabálysértési cselekményeket is elbírálhat abban az esetben, ha a bizonyítás alapján megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, és emiatt a bűncselekmény miatt emelt vád alól fel kell menteni a vádlottat. Ugyanakkor lehetősége van a bíróságnak arra, hogy megállapítsa, hogy az adott cselekmény szabálysértés.
Az elsőfokú bíróság érdemi határozatában rendelkezik a bűnügyi költségről, amelyet főszabály szerint a bűnösnek kimondott vádlottnak kell viselnie. Ugyanakkor a vádlott felmentése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.
Az állam viseli ezen túlmenően azokat a bűnügyi költségeket is, amelyeknek a viselésére a vádlott nem kötelezhető. Ilyen többek között az, amikor hallássérült, beszédfogyatékos, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy nemzetiségi nyelvét használta és emiatt tolmács igénybevétele vált szükségessé.
(forrás: www.magyarorszag.hu)