Fogva lévő terhelt jogai

Az eljárás alatt fogva lévő terhelt

Az eljárás alatt több okból is előfordulhat, hogy a terheltet fogva tartják: más bűncselekmény miatt szabadságvesztését vagy elzárását töltheti, előzetes letartóztatásban vagy őrizetben lehet. Lehetőségei eljárási jogainak gyakorlására ezen esetekben közel azonosak. Az előzetesen fogva tartottakat és az őrizeteseket a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) büntetés-végrehajtási intézetben, illetőleg a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben helyezik el. Az előzetes letartóztatás a nyomozás befejezéséig rendőrségi, az eljárás befejezéséig az erre kijelölt katonai fogdában is végrehajtható. A fogvatartottat zárkában helyezik el.

Az eljárás alatt fogva tartott terhelt jogai

A fogva lévő terhelt a jogait személyesen, törvényes képviselője, jogi képviselője, illetve meghatalmazottja útján is gyakorolhatja. A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében – a kérelem, bejelentés tárgyának a megjelölése nélkül – személyes meghallgatást kérhet az intézet szervezeti egységeinek a vezetőitől vagy a parancsnoktól, hozzájuk írásban közvetlenül is fordulhat. A fogvatartott a döntés (intézkedés, határozat) ellen, vagy annak elmulasztása esetén panasszal fordulhat a bv. intézet parancsnokához. A fogvatartott a fogvatartásával kapcsolatos ügyében bármikor közvetlenül fordulhat a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását, illetve a fogvatartás alatt gyakorolható alapvető jogainak a sérelme esetén az alapvető jogok biztosához, személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával összefüggő jogsérelem esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

A fogvatartott

büntetőeljárási jogait gyakorolhatja,

a saját ruháját viselheti,

a letétben levő pénzéből meghatározott összeget a személyes szükségleteire fordíthat,

hozzátartozóival és – az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jóváhagyásával – más személyekkel levelezhet, legalább havonta egyszer fogadhat látogatót, és kaphat csomagot,

a bv. intézetben a rendelkezésre álló oktatási, művelődési és sportolási lehetőségeket igénybe veheti,

1. anyagi és egészségügyi ellátásban részesül, gyógyszert meghatározott feltételekkel térítés nélkül kaphat, főszabály szerint a társadalombiztosítási általános szabályok vonatkoznak rá is,
2. kérelmére részt vehet a munkáltatásban, amelyért díjazás illeti meg,
3. panasz, kérelem előterjesztésére jogosult,
4. kártérítésre tarthat igényt,
5. jogosult a vallása gyakorlásával kapcsolatos, törvényben meghatározott jogok gyakorlására,
6. pihenésre, a rendszeresen végzett munka után pedig fizetett szabadság illeti meg.

A védelemhez való jog biztosítása a fogvatartás alatt

A bv. intézetnek biztosítania kell a fogvatartott büntetőeljárási jogainak a gyakorlását, így különösen azt, hogy a kihallgatásra és a tárgyalásra felkészülhessen, védőt bízzon meg, a védőjével kapcsolatot tartson. A fogvatartott a védőjével szóban vagy írásban ellenőrzés nélkül érintkezhet. A szóbeli érintkezésre az intézet hivatali idejében kerülhet sor, kivéve, ha a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele végett szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő érintkezés csak az intézet készülékén történhet. A fogvatartott a büntetőeljárással kapcsolatban készített feljegyzéseit magánál tarthatja, azokat védőjének ellenőrzés nélkül átadhatja. A védő a védencével való megbeszélésről készített feljegyzést vagy hangfelvételt az intézetből ellenőrzés nélkül kiviheti. A fogva lévő terhelt az eljárás minden szakaszában jogosult védőjével szóban vagy írásban ellenőrzés nélkül érintkezni (de például titkosszolgálati eszközökkel a bv. intézet beszélőfülkéje bírói engedéllyel lehallgatható), más személyekkel csak ellenőrzés mellett érintkezhet.

A fogvatartott ruházata

A fogvatartott az intézetben a saját ruháját viselheti, az évszaknak megfelelő felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat. Ha a fogvatartottnak nincs megfelelő saját ruhája, lehetővé kell tenni, hogy azt a letéti pénzéből megvásárolja, vagy a csomagküldésre jogosultaktól ilyet kérjen. Amennyiben a saját ruházat így sem biztosítható, az intézet a fogvatartottat – segélyként – az évszaknak megfelelő polgári ruházattal látja el. Ha a fogvatartott a munkáltatásban részt vesz, és az elítéltekkel közösen helyezik el, az intézet által biztosított formaruhát kell viselnie. Ha a formaruha viseléséhez nem járul hozzá, a munkáltatásban való részvétele nem engedélyezhető, illetve az erre irányuló engedélyt vissza kell vonni. Szintén a saját ruháját viselheti a fogvatartott a látogatáskor, a bíróság, az ügyész, illetve a más hatóság elé állításakor, valamint az egészségügyi intézménybe való átszállításakor. A saját ruha viselését akkor is biztosítani kell, ha a fogvatartott részére engedélyezték a súlyosan beteg hozzátartozó meglátogatását vagy a hozzátartozó temetésén való részvételt.

Nem viselheti a saját ruháját a fegyelmi fenyítés miatt magánelzárásra ítélt előzetesen letartóztatott, akinek a ruházata (vagy annak felszerelése, tartozéka) a fogvatartás biztonságát, illetve testi épségét veszélyezteti. Ilyenkor a fogvatartott a bv intézettől kap más megfelelő polgári ruházatot.

A levelezés joga

A fogvatartott által írt, illetve a neki érkezett levelet legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell. A levelezés biztonsági ellenőrzése az intézet biztonsági helyzetétől és a fogvatartott fogvatartásának a biztonsága körében felmerült tényektől függően szúrópróbaszerűen vagy kellő rendszerességgel történik. Az ellenőrzés kiterjedhet a levél felbontására, amelynek célja annak megállapítása, hogy a levél nem tartalmaz-e a biztonságra veszélyes tárgyat vagy információt. A fogvatartottnak a hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a védővel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra, hogy a fogvatartott részére érkező levelek nem a borítékban megjelölt hatóságtól, nemzetközi szervezettől vagy a védőtől származnak, a levelet a fogvatartott jelenlétében – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó azonosítására szolgálhat.

Ha az intézet az általa tartalmilag ellenőrizhető levél tekintetében megállapítja, hogy az intézet, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető adatot, információt vagy tárgyat tartalmaz, az ilyen levelet nem továbbítják a fogvatartottnak. A levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását a fogvatartottal közölni kell, a levelet – kivéve, ha fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás indítása szükséges – vissza kell adni, illetve a feladónak vissza kell küldeni.

A fogvatartott által a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan írt, vagy a részére érkezett leveleket és iratokat a címzettnek az intézet küldi el, illetve kézbesíti. A fogvatartottat – kérelmére – az intézet irattanulmányozásra előállítja. Az intézetben történő irattanulmányozás felügyelet mellett történik.

A látogatás

A fogvatartott által megjelölt személyek részére a látogatásról az intézet a fogvatartott útján értesítést küld. A látogatásból kizárják azt, akit az ügyész vagy a bíróság a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében attól eltiltott, illetve azt, akit az intézet biztonsági okokból kitiltott. A látogatásról szóló értesítés tartalmazza a látogatás időpontját és időtartamát, valamint az intézetbe bevihető tárgyak körét. A látogatás félbeszakítható, ha a fogvatartott vagy a látogató a látogatás rendjét megsérti, és azt figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba. A fogvatartott egy időben legfeljebb négy személyt fogadhat, akik közül nagykorú legfeljebb kettő lehet. A látogatási időt és a látogatás időtartamát a parancsnok határozza meg, annak időtartama alkalmanként minimum harminc perc. A látogatási idő a fogvatartott, illetve a látogató kérelmére legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható. A látogatást az erre kijelölt helyiségben, asztal mellett, ülve kell lebonyolítani. A fogvatartott részére az intézet engedélyezheti, hogy a látogató által hozott vagy a helyben vásárolt élelmiszert ellenőrzés után elfogyassza, a megmaradt élelmiszert a körletre magával vigye. A látogatás ideje alatt csak az intézetben vásárolt, illetve az intézet által biztosított ital fogyasztható. A fogvatartott a látogatónak ajándékot vagy más tárgyat csak engedéllyel adhat át. A fogvatartott és a látogató beszélgetése ellenőrizhető. Ha az intézet biztonságának a védelme indokolja, a parancsnok elrendelheti, hogy a fogvatartott a látogatóval rácson keresztül, vagy zárt fülkéből, telefonon beszélhessen. Az ún. különleges biztonságú körleten elhelyezett fogvatartott a látogatójával csak zárt fülkéből beszélhet, a látogatótól élelmiszert vagy más tárgyat nem vehet és nem adhat át.

Az előzetesen letartóztatott legalább havonta két alkalommal fogadhat látogatót.

A csomagküldés

A látogatásról szóló értesítéshez hasonlóan a csomagküldés lehetőségéről, módjáról és a költségek viseléséről is a fogvatartott útján küld értesítést az intézet. A küldemény mindazokat a tárgyakat tartalmazhatja, amelyeket a fogva tartott engedéllyel magánál tarthat, így például tisztasági eszközöket, ruházati anyagokat, élelmiszereket, dohányárut, írószert, könyvet, napilapot, folyóiratot, az orvos által engedélyezett gyógyszereket, segédeszközöket, vitaminokat és tápszereket, kizárólag eredeti csomagolásban. A csomag legfeljebb öt kilogramm lehet, kivéve, ha abban ruhanemű, tisztasági szerek vagy gyógyászati segédeszközök vannak, vagy más indokolt esetben. A csomag tartalmát a fogvatartott jelenlétében kell felbontani és ellenőrizni. Az olyan tárgyakat, amelyeket a fogvatartott nem tarthat magánál, a fogva tartott letétjében kell elhelyezni, vagy – költségére – a feladónak vissza kell küldeni. A parancsnok engedélyével a hozzátartozó a csomagot közvetlenül az intézetben adhatja át.

Az előzetesen letartóztatott legalább havonta két alkalommal kaphat csomagot.

A telefon használata

A házirend előírásainak megfelelően használhatja a fogvatartott az intézet által kijelölt távbeszélőt. A távbeszélő-használat ellenőrizhető – kivéve a védőjével folytatott beszélgetés -, a beszélgetés biztonsági okból megszakítható. A fogvatartott a védőjével szóban vagy írásban ellenőrzés nélkül érintkezhet. A szóbeli érintkezésre az intézet hivatali idejében kerülhet sor, kivéve, ha a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele végett szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő érintkezés csak az intézet készülékén történhet, a beszélgetés általában nem ellenőrizhető, az intézet azonban visszahívással meggyőződhet a hívás jogosságáról. A büntetőeljárási törvény lehetőséget biztosít azonban bírói engedéllyel titkos adatszerzésre. Ebben az esetben az ügyész és a nyomozó hatóság – a levélhez és a postai küldeményhez hasonlóan – a telefonbeszélgetés tartalmát is megismerheti, illetve rögzítheti is azt.

(forrás: www.magyarorszag.hu)