A gyanúsított a vádemelés után válik vádlottá. A nyomozás befejezésével ez nem szükségszerű, az ügyész ugyanis a nyomozás befejezése után többféleképpen dönthet. A gyanúsított számára kedvező megoldás a nyomozás megszüntetése, kedvezőtlenebb a vádemelés. Az ügyész határozhat a vádemelés részbeni mellőzéséről vagy a vádemelés elhalasztásáról, illetve a közvetítői eljárásra utalásról. Ha azonban a vádemelés mellett dönt, a gyanúsított vádlottá válik.
A vádlott vallomása
A vádlott vallomása egyrészről a védelemhez való jog egyik alapkövetelménye, másrészről bizonyítási eszköz is a vád, a védelem, illetve az ítélkező fórum kezében. A bíróság köteles a vádlottat részletesen kihallgatni, módot adni neki arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. A tárgyalás során a vádlotthoz ugyanazok intézhetnek kérdéseket, mint a tanúhoz. A vádlottnak – a tanútól eltérően – az eljárás bármely szakaszában joga van a vallomást, a válaszadást megtagadni (önvádra kötelezés tilalma, igazmondásra nem köteles, ártatlanság vélelme), amivel a továbbiakban a védekezésből nem zárja ki magát. Erre minden eljárási szakaszban első ízben tett vallomásánál figyelmeztetni kell. A vádlotti vallomásnak nincs többletértéke más bizonyítási eszközzel szemben, továbbá a terhelt beismerése esetén is meg kell szereznie a hatóságnak a tényállás hiánytalan felderítéséhez szükséges további bizonyítékokat. A tárgyaláson a vallomástételt megtagadó vádlottnak a korábbi nyomozati, jegyzőkönyvezett vallomását ismertetéssel vagy a vádlott, a védő vagy az ügyész indítványára felolvasással a bíróság a tárgyaláson a bizonyítás anyagává teszi (mint okiratot). Ha a vádlott nem hallgatható ki (szökésben van vagy beteg) vagy a korábbi jegyzőkönyvezett vallomás és a későbbi tárgyalási vallomás között ellentmondás van, a bíróság a nyomozati vallomást a bizonyítás anyagává teszi. A terhelti vallomások közötti ellentmondás feloldásának módja a szembesítés.
Ha valamely, a vádlotthoz intézett kérdés a vádlott befolyásolására alkalmas, illetőleg a választ magában foglalja, az nem az ügyre tartozik, arra illetéktelen személy tette fel, a tárgyalás tekintélyét sérti, vagy az ismételten ugyanarra a tényre irányul, a tanács elnöke a kérdésre a feleletet megtiltja. Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomása csak akkor olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a tanúvallomás akadályaira való figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása felolvasható. A tanács elnöke az ügyész vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból ismertetheti a vádlott korábbi – az eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett – vallomásának részeit, ha a vádlott vallomása a korábbi vallomásától eltér.
A vádlott a tárgyalás alatt is értekezhet a védőjével, de a kihallgatása közben ezt csak a tanács elnökének engedélyével teheti meg.
A vallomástétel megtagadása
A vádlott nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, azonban amit mond, az bizonyítékként felhasználható. Az erre való figyelmeztetést és a terhelt válaszát szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. Ha a vádlott a vallomástételt megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza, de a védekezésének erről a módjáról lemond. A figyelmeztetéseket a fiatalkorú vádlott korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. A vádlott hallgatásából nem lehet a bűnösségre vonatkozó következtetetéseket levonni. Fontos szabály az is, hogy bár a vádlottnak nincs igazmondási kötelezettsége, azonban mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, ha a vádlott vallomást tesz, erre is figyelmeztetnie kell őt a hatóságnak.
A vádlott védelemhez való joga
A vádlott védelemhez való joga az önálló védekezés eszközein túlmenően a védő útján történő védekezés lehetőségét is magában foglalja. Ehelyütt a vádlott védekezési eszközeit és védekező pozícióját jellemezzük.
A vádlott a váddal szembeni védekezése során:
- vallomást tehet,
- a vallomást és a válaszadást megtagadhatja,
- hamis vallomást tehet (amennyiben azzal más konkrét személyt nem vádol bűncselekmény elkövetésével),
- bizonyítási indítványokat tehet (pl. szakértő kirendelésére, tanú meghallgatására, szembesítésre stb.),
- jelen lehet a tárgyaláson és bizonyítási cselekményeknél és ott észrevételeket, kérdéseket fogalmazhat meg pl. a tanúhoz, szakértőhöz,
- vallomását, észrevételeit írásban is benyújthatja,
- a szakértőtől véleményt kérhet, amelyet a bíróság okiratként értékel,
- perbeszédet tarthat,
- az utolsó szó jogán szólhat.
Az eljárás minden szakaszában a terhelt jogainak, illetve a védelemhez való jognak az érvényesülését az eljárás egészét tekintve kell vizsgálni aszerint, hogy a per során biztosított volt-e a “megfelelő idő és lehetőség a védekezésre való felkészülésre”, illetve megvalósult-e a vád és a védelem esélyegyenlősége a bizonyítás folyamatában.
Az eljárási törvény bizonyos helyzetekben kötelező védelmet ír elő, ilyenkor a vádlottnak mindenképpen rendelkeznie kell védővel, ha ő nem hatalmaz meg védőt, akkor a bíróság rendel ki neki. Ilyen eset például, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel vagy ha a terheltet fogva tartják.
Az eljárási cselekményeknél és a tárgyaláson való jelenlét joga
A vádlottnak a tárgyaláson való jelenléte a védelemhez való jognak és a bizonyítási esélyegyenlőségnek is fontos feltétele. A vádlott jelen lehet tehát a tárgyalásokon és az azokon kívül foganatosított bizonyítási cselekményeknél, ha pedig őt a bíróság idézi, köteles megjelenni.
A vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ebben az esetben azonban kötelező a védő részvétele a tárgyaláson.
Az első fokú tárgyaláson – törvényi kivételektől eltekintve (pl. külön eljárás a vádlott távollétében) – jelenléte az ügydöntő határozat meghozatalának törvényi feltétele. A bíróság a vádlottat távollétében ugyanakkor felmentheti, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; ha pedig az előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben az eljárást be is fejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés útján, a tárgyaláson jelen lévő védővel kihirdetés útján közli.
A vádlott jelen lehet a már kihallgatott vádlott-társai, illetőleg a tanúk vallomásánál, a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál.
Az első fokú eljárásban a tárgyalásra a vádlottat idézik. A jelenlévő vádlott, ha az idézett védő nem jelent meg, helyette más védőt hatalmazhat meg, illetőleg – ha a védő tárgyalási részvétele kötelező – a meg nem jelent védő helyett más védőt rendel ki a hatóság. Az új védőnek megfelelő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell halasztani.
A vádlott jelenléti joga, ezáltal a védekezés fenti lehetőségei a következő esetekben jogszerűen korlátozhatóak:
- a tárgyalást a vádlott távollétében tartják meg,
- tárgyalás nélkül születik érdemi bírói határozat a bűnösségről.
A fogva tartott vádlott jelenléte
Ha a vádlott egy másik bűncselekmény miatt éppen szabadságvesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, jelenléti jogai sajátosan alakulnak. Idézés alapján (pl. tárgyalásra) a vádlottat a megjelölt helyre és időre a büntetés-végrehajtási intézet előállítja. Ha – megjelenési kötelezettség nélkül – csupán értesítést kap (pl. helyszíni szemléről), akkor kell előállítani, ha a megjelenést ő vagy a védője kéri. A büntetés-végrehajtási intézet akkor állítja elő a vádlottat, ha az előállítást kéri és annak költségeit megelőlegezi. Ha a vádlott az előállítás költségeit nem tudja megelőlegezni, az intézet tájékoztatja, hogy költségmentességet, illetve pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. Az intézet az előállítás költségeit az elítélt írásbeli kérelmére kivételesen megelőlegezheti, ha a kérelemben a költségek visszafizetését vállalja.
Az iratok megismerésének (másolásának) lehetősége
A bírósági eljárás során keletkezett iratokról (pl. jegyzőkönyvek, szakvélemény) másolat kérhető, illetve készíthető. Az eljárás iratairól az a bíróság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a vádlott kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül ad ki másolatot. A bírósági eljárásban a vádlott és a védő részére a másolat kiadása csak az emberi méltóság, az érintettek személyiségi jogai és a kegyeleti jog tiszteletben tartására tekintettel korlátozható, valamint arra a követelményre tekintettel, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.
A vádlott és a védő jogosult megismerni azt a minősített adatot, amelyet olyan irat tartalmaz, amelyet megtekinthet. A vádlott a minősített adatot köteles megtartani, a figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés bűncselekménye elkövetésének a következményeire is. Az erre vonatkozó figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jogosult részére a minősített adatot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni, de ha a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglaltak megtartása nem biztosított a kérelmezőnél, a másolatot a jogosult a bíróság titkos ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki. A másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben korlátozás nélkül tanulmányozhatja, és a bíróság hivatalos helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat a jogosult rendelkezésére áll. Aki egyébként az eljárás során keletkezett iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón adja ki. Ha pedig a kiadni kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a másolatot elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell kiadni.
A másolat kiadása ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kiadás megtagadása miatt külön jogorvoslatnak van helye. A vádemelés után egyébként a vádiratot megismerheti, azt a tárgyalás előkészítésekor kapja meg.
A vádlotti indítványok, észrevételek
A vádlott a bírói szakban akár írásban, akár szóban (pl. a tárgyaláson) indítványokat, észrevételeket tehet. Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (pl. szakértő kirendelése, helyszíni szemle elvégzése, szembesítés, tanú meghallgatása) irányulhatnak. A vádlott bizonyítási indítványát a bíróság bírálja el. Amennyiben az indítványt elutasítja (pl. nem idézi meg a kívánt tanút), a vádlottat önálló jogorvoslati jog (fellebbezés) az elutasítással szemben nem illeti meg. A bíróság természetesen nem köteles az indítványoknak helyt adni. Az eljárást lezáró (pl. elsőfokú) határozattal szembeni jogorvoslatban (fellebbezésben) a vádlott sérelmezheti indítványának az eljárás során történt elutasítását, amelyet a bíróság az érdemi határozat (ítélet) indoklásában köteles megmagyarázni. A vádlott indítványait megismételheti. Az észrevételeket a vádlott az eljárási cselekményekkel kapcsolatban szóban vagy írásban teheti meg. Szóban rendszerint a vádlott jelenléte esetén történik észrevételezés pl. a tárgyalás körülményeivel, a szakértői véleménnyel stb. kapcsolatban. A bíróság az észrevételt jegyzőkönyvbe veszi, az észrevételnek megfelelően intézkedni azonban nem köteles.
Az utolsó szó joga
A bizonyítási eljárás lefolytatása után, a tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a felszólalások megtartására. Az ügyész vádbeszédet, a védő védőbeszédet tart, a vádlott felszólalhat. A védő perbeszéde után a vádlott is szót emelhet saját védelmére. Ha a vádlottnak nincs védője, e felszólalásra a perbeszédre vonatkozó szabályok az irányadóak. A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetőleg a vádlott szólhat. A vádlott is mondhat perbeszédet a saját védelmére, ez nem azonos az utolsó szó jogának gyakorlásával. Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti. Ebben kötetlenül nyilatkozhat felelősségéről, újra hangsúlyozhatja az enyhítő körülményeket. A bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt a bizonyítási eljárást újra megnyitja, ha ezt a perbeszédekben, a felszólalásokban, illetőleg az utolsó szó jogán elhangzottakban foglaltak miatt szükségesnek tartja.
(forrás: www.magyarorszag.hu)