A perújítás mellett a felülvizsgálat is egy olyan rendkívüli jogorvoslati lehetőség, amely kizárólag a jogerős ügydöntő határozattal szemben vehető igénybe.
A perújítási eljárás során az alapügyben megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítását eredményező új bizonyíték megnevezésére van szükség, a felülvizsgálati eljárás során a bíróságok által az alapügyben elkövetett anyagi vagy eljárásjogi szabálysértése alapozza meg az új eljárást.
Ebből következően felülvizsgálatnak a következő esetekben van helye:
- – ha a terhelt felmentésére, az eljárás megszüntetésére, a bűnösségének megállapítására, továbbá a kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor;
- – ha az alapügyben eljárt bíróságok a terhelt által elkövetett bűncselekményt törvénysértően minősítették és ezért, illetve ennek következtében törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, vagy a büntetés végrehajtását olyan esetben függesztették fel, amikor annak nem lett volna helye (például erőszakos többszörös visszaeső esetében);
- – ha a bíróság határozatának meghozatalára olyan eljárási szabálysértéssel került sor, amely abszolút hatályon kívül helyezési oknak minősül (például törvényes vád hiányában vagy kizárt bíró részvételével meghozott ítélet alapján);
- – ha a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor;
- – ha az Alkotmánybíróság jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el és a terheltet a felülvizsgálandó döntés még valamilyen módon érinti (például még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól vagy a kiszabott büntetés végrehajtása még nem fejeződött be);
- – a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, de a terheltet az az alapján hozott bírósági döntés már nem érinti (például már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól vagy a büntetés végrehajtása már befejeződött);
- – nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését.
Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére az ügyész, a felmentés vagy az eljárás megszüntetése esetén a magánvádló, illetve pótmagánvádló nyújthat be. A terhelt javára viszont felülvizsgálati indítványt nyújthat be az ügyész, a terhelt, a védő – kivéve ha ezt a terhelt megtiltotta -; a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője; a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a nagykorú terhelt törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa; illetve a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa; ha pedig a terhelt halála óta több mint ötven év eltelt, akkor az oldalági rokona is.
A terhelt terhére felülvizsgálati indítványt csak a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni, míg a javára korlátozás nélkül terjeszthető elő.
Az alaptörvény-ellenes jogszabályon alapuló bírói döntés ellen az Alkotmánybíróság döntését követően hat hónapon belül lehet felülvizsgálati indítványt előterjeszteni.
Minden jogosult azonban csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve az Alkotmánybíróság és a nemzetközi emberi jogi szervezet későbbi döntése esetét.
(forrás: www.magyarorszag.hu)