A lakhelyelhagyási tilalom az eljárás alatt a terhelt mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozza; a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg.
A lakhelyelhagyási tilalom elrendelése
A lakhelyelhagyási tilalom akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire – különösen az egészségi állapotára, idős korára – vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.
A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről a nyomozati szakban a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság határoz. Az elrendelésre irányuló ügyészi indítvány általában nem direkt módon irányul a lakhelyelhagyási tilalomra, előzetes letartóztatásra irányul, de sok esetben ehelyett rendel el a bíró lakhelyelhagyási tilalmat. Elrendelése előtt a bíró az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja. A gyakorlatban nagyon jelentős az ügyészi indítványnak helyt adó bírói döntések száma, továbbá a nyomozásban a védelem korlátozott iratmegtekintési joga folytán a hatékony védelem elve is csak töredékesen jelenik meg a meghallgatáson (a nyomozás szakaszában ülésen történik a meghallgatás).
A bíróság előírhatja az elrendelő határozatban, hogy a terhelt bizonyos időnként a rendőrségen ellenőrzés céljából jelentkezzen, és a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat is elrendelhet; de rendelkezhet úgy is, hogy a rendőrség a terhelt hozzájárulásával a mozgását nyomkövető technikai eszközzel ellenőrizze.
A lakhelyelhagyási tilalom megszűnése
A vádirat benyújtása előtt elrendelt lakhelyelhagyási tilalom
- az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig;
- az ezt követően elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig;
- az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt lakhelyelhagyási tilalom a másodfokú eljárás befejezéséig;
- a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott – illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt – lakhelyelhagyási tilalom az eljárás befejezéséig
tart.
A vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság a terhelt kérelmére a lakhelyelhagyási tilalmat részlegesen feloldhatja, ha a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a tilalommal érintett terület, körzet elhagyása, vagy a tartózkodási hely, illetőleg lakóhely megváltoztatása szükséges. A lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldásáról szóló határozatban a terhelt részére engedélyezhető a lakhelyelhagyási tilalommal érintett terület, körzet meghatározott célból és úti célra történő egyszeri, időszakos vagy rendszeres elhagyása, illetőleg a tartózkodási hely vagy a lakóhely megváltoztatása. A lakhelyelhagyási tilalom megszüntetésére a bíróság, a vádirat benyújtásáig azonban az ügyész is jogosult.
A lakhelyelhagyási tilalom jellemzői
A lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló terhelt a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg. A lakhelyelhagyási tilalommal elrendelt korlátozások megtartását a rendőrség ellenőrzi. Ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalmat megszegi vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, őrizetbe vehető, továbbá a házi őrizete vagy az előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható .
Jogorvoslati lehetőségek
A terhelt vagy védője a jogorvoslati nyilatkozatban fellebbezést jelenthet be a bírói határozattal szemben. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a terhelt a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés elrendelése. A tilalom megszüntetése vagy korlátozása céljából a bírósághoz kérelem nyújtható be.
(forrás: www.magyarorzag.hu)