Őrizetbe vétel

Az őrizetbe vétel feltételei

Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja – különösen tettenérés – esetén alkalmazható, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető, pl. a hatóság elől megszökött, elrejtőzött, az eljárás során ellene újabb büntetőügy indult, vagy mindezeket valószínűsíti a hatóság, úgyszintén ha megalapozottan feltehető, hogy meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítási eljárást, illetve ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, ennek céljából.

A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.

Az őrizetbe vétel másik esetköre a büntetőeljárásban a tárgyalási őrizet. Erre akkor kerülhet sor, ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését korábban már elrendelték. Ebben az esetben – szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén – ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a kitűzött új tárgyalási határnapot megelőző naptól a vádlott tárgyalási őrizetét lehet elrendelni. A tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a kitűzött tárgyalási határnapon a vádlottat a tárgyalási őrizetet elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság vagy a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el vagy a tárgyalás idejére – de legfeljebb hetvenkét óráig – a tárgyalási őrizetet fenntarthatja, ezek hiányában a vádlottat szabadon kell bocsátani.

Az őrizetbe vétel és az előállítás elhatárolása

Az őrizetbe vételt meg kell különböztetni az előállítástól. A rendőrség vagy más erre jogosított szerv elfoghatja és az illetékes hatóság elé állíthatja például azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért, aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy a személyazonosság igazolását megtagadja, aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, illetve közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges.

A hatóság az előállítással a személyi szabadságot legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

Az őrizetbe vétel és a szabálysértési őrizet elhatárolása

Az őrizetbe vételt szintén meg különböztetni a szabálysértési őrizettől. Utóbbi esetben a rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén (pl. járművezetés eltiltás tartama alatt, önkényes beköltözés, tiltott kéjelgés) – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti.

A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb hetvenkét óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, vagy nem szabott ki elzárást.

Az őrizetbe vételi eljárás

Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz. Ha az őrizetbe vételt a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészt huszonnégy órán belül értesíti.

A hatóság az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről huszonnégy órán belül értesíti a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személyt.

A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek adja át a hatóság. A hatóság kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján gondoskodik, a terhelt által gondozott más személy esetében a gyámhatóságot értesíti. A hatóság intézkedik a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.

Jogorvoslati lehetőségek

Az ügyész vagy a nyomozó hatóság őrizetbe vételt elrendelő határozatával szemben a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet az őrizetbe vett. Ha a határozatot hozó a panasznak három napon belül nem ad helyt, az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyész a hozzá érkezésétől számított tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el.

A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak – főszabály szerint – nincs helye.

A panasznak a megtámadott határozat végrehajtására általában nincs halasztó hatálya, de a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását a panasz elbírálásáig felfüggesztheti.

Az őrizetbe vétel körülményei vagy a bánásmód vonatkozásában az őrizetbe vett közvetlenül az ügyészhez fordulhat panasszal.

Az őrizetbe vétel megszüntetése

Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet – ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el – szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani akkor is, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el. A terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogva tartását (pl. előállítás) az őrizet tartamába be kell számítani.

(forrás: www.magyarorszag.hu)