- AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
- Rágalmazás
Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Aki valakiről más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a sértett emberi méltósága és becsülete, azaz a róla a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítélet.
A rágalmazás sértettje
A bűncselekmény sértettje bárki – akár jogi személy, társadalmi szervezet vagy hatóság is – lehet. Természetes személy sértett esetén további feltétel, hogy élő ember legyen, ugyanis a halott emlékének meggyalázása kegyeletsértésnek minősül.
A büntetőjogi védelem egyformán megillet mindenkit, életvitelétől, szellemi képességeitől függetlenül, azonban a közszereplést vállaló személyeknek nagyobb mértékben kell elviselniük a kritikai megnyilvánulásokat.
A rágalmazás elkövetési magatartása
A cselekmény elkövetési magatartása:
- a tényállítás,
- a híresztelés, illetve
- a tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.
A tényállítás egy nyilatkozat, tartalmát tekintve valamely múlt vagy jelenbeli eseményre, állapotra vagy jelenségre történő utalás, például: “Jóska rendszeresen veri a feleségét”. A tényállítás saját tapasztaláson, tudáson, közvetlen élményen alapul.
A híresztelés a mások tapasztalatán alapuló tényállítás továbbadása – “azt mondják, Jóska veri a feleségét” -, feltéve, hogy ez nem értékítélet, vélemény, kritika vagy bírálat.
Tényre közvetlenül utaló a kifejezés, ha az elkövető a tényből olyan jellemzőt emel ki és ad tovább, melyből az adott eseményre lehet következtetni. Így a községben az arcán kék folttal megjelenő nő férjére azt mondják: “itt a keménykezű asszonynevelő”. E kijelentésben az elkövető nem állítja tényként, hogy a nőt a sértett verte meg, azonban a megfogalmazásból erre egyértelműen következtetni lehet.
Ha az elkövető mást hatóság előtt rágalmaz meg alaptalanul azzal, hogy bűncselekményt követett el, nem rágalmazásért, hanem hamis vádért felel.
Az elkövetési magatartások közös jellemzői
Közös törvényi feltétel, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására más előtt kerüljön sor, ez értelemszerűen a sértetten túli harmadik személyt jelent. E feltétel hiányában az elkövető becsületsértésért felelhet.
Az elkövetési magatartásoknak alkalmasaknak kell lenniük a becsület csorbítására. E tekintetben a társadalom – vagy az adott szűkebb közösség – mércéje az irányadó, és ezen a szűrőn keresztül vizsgálandó, hogy az elkövetési magatartás objektíve alkalmas-e a becsületérzés megsértésére.
Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Így a feljelentési, a tanúzási, a szakértői kötelesség teljesítése vagy például egy hivatali minősítés, nyilvános bírósági tárgyalásról közölt tudósítás körében elhangzott negatív tényállítás nem alapozza meg a jogellenességet.
A cselekmény nem az elkövetési magatartások tanúsításával, hanem a tény más – harmadik személy – tudomására jutásával válik befejezetté.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia tényállítása valótlan, becsületsértő voltát.
Súlyosabban büntetendő esetek
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a rágalmazást
- aljas indokból vagy célból,
- nagy nyilvánosság előtt, vagy
- jelentős érdeksérelmet okozva
- követik el.
Az aljas indok vagy cél erkölcsileg elítélendő. Ilyennek minősülhet például a bosszú.
Nagy nyilvánosság előtt történik az elkövetés, ha nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg, vagy a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történik az elkövetés.
Az érdeksérelem a sértettet a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben ért valamennyi hátrányos következmény (például munkahelyéről való elbocsátása, házasságának felbomlása).
(forrás: www.magyarorszag.hu)