Személlyel kapcsolatos kényszerintézkedések
Elővezetés
Elrendelésének feltételei
Az elővezetést mint személyi szabadságot korlátozó intézkedést annak érdekében alkalmazzák, hogy az érintettet a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen, illetve a szakértői vizsgálaton való részvételét.
Ha a terhelt vagy a tanú idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, elővezetésük rendelhető el. A költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelensége esetén az elővezetést elrendelő a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti a költéségének megfizetése alól.
Az elővezetés végrehajtása
Elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezik, és a rendőrség, bizonyos feltételek esetén a más nyomozó hatóság hajtja végre. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezhet úgy, hogy a rendőr az elővezetés foganatosítása helyett az érintett személy útba indulását ellenőrizze, ha megalapozottan feltehető, hogy az elővezetés célja ezzel is elérhető. Katona elővezetése iránt az elővezetendő elöljáróját kell megkeresni.
Az elővezetést általában a napnak a hatodik és huszonnegyedik órája között kell végrehajtani.
Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a rendőrségen a szükséges ideig – legfeljebb 12 óra időtartamra – vissza lehet tartani. A visszatartás időtartamának számítására az előállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A rendőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. A rendőr bilincset alkalmazhat az elővezetendő személy
- önkárosításának megakadályozására,
- támadásának megakadályozására,
- szökésének megakadályozására,
- ellenszegülésének megtörésére.
A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
Jogorvoslati lehetőségek
Az elővezetendő személy (tanú, terhelt) vagy képviselője, illetve védője a hatósági (nem bírói) határozat ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet az ügyészhez (felettes ügyészhez), illetve a jogorvoslati nyilatkozatban fellebbezést jelenthet be a bírói határozattal szemben. Az elővezetéssel szembeni sajátos jogorvoslati lehetőség az idézéssel kapcsolatos mulasztás igazolása.
Őrizetbe vétel
Az őrizetbe vétel feltételei
Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja – különösen tettenérés – esetén alkalmazható, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető, pl. a hatóság elől megszökött, elrejtőzött, az eljárás során ellene újabb büntetőügy indult, vagy mindezeket valószínűsíti a hatóság, úgyszintén ha megalapozottan feltehető, hogy meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítási eljárást, illetve ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, ennek céljából.
A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.
Az őrizetbe vétel másik esetköre a büntetőeljárásban a tárgyalási őrizet. Erre akkor kerülhet sor, ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését korábban már elrendelték. Ebben az esetben – szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén – ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a kitűzött új tárgyalási határnapot megelőző naptól a vádlott tárgyalási őrizetét lehet elrendelni. A tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a kitűzött tárgyalási határnapon a vádlottat a tárgyalási őrizetet elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság vagy a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el vagy a tárgyalás idejére – de legfeljebb hetvenkét óráig – a tárgyalási őrizetet fenntarthatja, ezek hiányában a vádlottat szabadon kell bocsátani.
Az őrizetbe vétel és az előállítás elhatárolása
Az őrizetbe vételt meg kell különböztetni az előállítástól. A rendőrség vagy más erre jogosított szerv elfoghatja és az illetékes hatóság elé állíthatja például azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért, aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy a személyazonosság igazolását megtagadja, aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, illetve közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges.
A hatóság az előállítással a személyi szabadságot legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
Az őrizetbe vétel és a szabálysértési őrizet elhatárolása
Az őrizetbe vételt szintén meg különböztetni a szabálysértési őrizettől. Utóbbi esetben a rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén (pl. járművezetés eltiltás tartama alatt, önkényes beköltözés, tiltott kéjelgés) – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti.
A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb hetvenkét óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, vagy nem szabott ki elzárást.
Az őrizetbe vételi eljárás
Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz. Ha az őrizetbe vételt a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészt huszonnégy órán belül értesíti.
A hatóság az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről huszonnégy órán belül értesíti a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személyt.
A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek adja át a hatóság. A hatóság kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján gondoskodik, a terhelt által gondozott más személy esetében a gyámhatóságot értesíti. A hatóság intézkedik a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.
Jogorvoslati lehetőségek
Az ügyész vagy a nyomozó hatóság őrizetbe vételt elrendelő határozatával szemben a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet az őrizetbe vett. Ha a határozatot hozó a panasznak három napon belül nem ad helyt, az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyész a hozzá érkezésétől számított tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el.
A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak – főszabály szerint – nincs helye.
A panasznak a megtámadott határozat végrehajtására általában nincs halasztó hatálya, de a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását a panasz elbírálásáig felfüggesztheti.
Az őrizetbe vétel körülményei vagy a bánásmód vonatkozásában az őrizetbe vett közvetlenül az ügyészhez fordulhat panasszal.
Az őrizetbe vétel megszüntetése
Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet – ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el – szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani akkor is, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el. A terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogva tartását (pl. előállítás) az őrizet tartamába be kell számítani.
Előzetes letartóztatás
Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
Elrendelésének feltételei
Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.
A Büntetőeljárásról szóló törvény 129. §-a szerint a terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján, akkor van helye, ha
- (Be. 129.§ (2) a. pont): megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy
- (Be. 129.§ (2) b. pont): szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, vagy
- (Be. 129.§ (2) c. pont): megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, vagy
- (Be. 129.§ (2) d. pont): megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
Az előzetes letartóztatás feltételei:
Az előzetes letartóztatás általános feltétele(Be. 129.§ (2) a.pont):
– Alapos gyanú:
Egyrészt annak az alapos gyanúja, hogy bűncselekmény történt, másrészt annak az alapos gyanúja, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el. Egy gyanú akkor tekinthető alaposnak, amennyiben 50 százaléknál nagyobb a valószínűsége annak, hogy történt bűncselekmény és annak is, hogy azt a gyanúsított követte el. Amennyiben nem áll rendelkezésre hiteltérdemlő bizonyíték, amiből a fentiekre lehetne következtetni, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékokat törvénytelenül szerezték be, úgy nem állapítható meg az alapos gyanú. Az alapos gyanút pedig közölni kell a gyanúsítottal. Minél inkább halad előre a büntetőeljárás, annál inkább vizsgálandó a gyanú erőssége.
– Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárás:
Előzetes letartóztatás elrendelésére kizárólag szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárásban van helye. A hatályos Btk. alapján elenyésző azoknak a bűncselekményeknek a száma, melynek elkövetését a törvény nem szabadságvesztéssel rendeli büntetni. (méreggel visszaélés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, minősített adattal visszaélés egyes esetei, hatóság félrevezetése egyes esetei, tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, mentő körülmény elhallgatása bizonyos esetei, önkényuralmi jelkép használata, közokirat-hamisítás gondatlan alakzata, járványügyi szabálysértés…)
– Fiatalkorú gyanúsítottak esetén további feltétel, hogy a bűncselekménynek különösen nagy legyen a tárgyi súlya. Ez nem csupán akkor állapítható meg, ha a gyanúsításban szereplő bűncselekményre a Btk. súlyos büntetés kiszabását is lehetővé tesz, hanem akár akkor is, ha például a bűncselekményt a fiatalkorú például bűnszervezetben követte el, esetleg számos más büntetőeljárás hatálya alatt vagy bűnszervezetben, stb. A bűncselekmény különös tárgyi súlyát a bíróságnak minden esetben meg kell indokolnia.
Az előzetes letartóztatás különös feltételei:
– Szökés, elrejtőzés (Be. 129.§ (2) a.pont):
Ha a gyanúsított, miután bűncselekményt követett el, korábbi lakóhelyét, tartózkodási helyét megváltoztatja, szokásos életterét elhagyja, ismeretlen helyre költözik, esetleg megválik korábbi munkahelyétől és a hatóságok számára elérhetetlenné válik, akkor abból a hatóságok nagy valószínűséggel arra fognak következtetni, hogy mindezt azért tette, hogy a hatóságok számára elérhetetlenné váljon. Nyilvánvalóan nincs erről szó, ha a fenti magatartások valamelyikére más okból került sor és ezt a tényt bizonyítani vagy valószínűsíteni is képes (például igazolja hogy az elutazását már jóval korábban eltervezte). Nem tekinthetőek szökésnek a fenti magatartások akkor sem, ha a gyanúsított, miután tudomást szerzett arról, hogy a hatóságok vele szemben büntetőeljárást kívánnak folytatni, önként jelentkezik a hatóságoknál. Szintén helye van a gyanúsított előzetes letartóztatásának, ha a büntetőeljárás alatt vele szemben újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult.
– Szökés, elrejtőzés veszélye (Be. 129.§ (2) b.pont):
Magyarországon erre való hivatkozással rendelik el a legtöbbször az előzetes letartóztatást, ráadásul ez ellen a különös ok ellen igen nehéz védekezni amiatt, hogy nagyon nehezen kézzelfogható. A szökés veszélyére utalhat többek között, ha a gyanúsított kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekménnyel válik gyanúsíthatóva, kevés szállal kötődik lakókörnyezetéhez (nincs családja), nagyon gyakran változik a lakóhelye, kifejezetten erre utaló nyilatkozatot tesz, például hamis iratokkal rendelkezik, szervezett bűnözői kapcsolatai vannak, stb. Csökkenti a szökés, elrejtőzés veszélyét ugyanakkor, ha a gyanúsított rendezett személyi körülményekkel rendelkezik, büntetlen előéletű, családos, súlyos betegségben szenved, kisebb tárgyi súlyú bűncselekménnyel gyanúsítják, idős korú, stb. Nem lehet ugyanakkor kizárólag a bűncselekmény különös tárgyi súlyára alapozni az előzetes letartóztatás elrendelését. Csak a büntetőeljárás valamennyi körülményének alapos vizsgálata után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy fennáll-e a szökés vagy az elrejtőzés veszélye.
– Az összebeszélés veszélye (kollúzió) (Be. 129.§ (2) c.pont):
Az eljárás sikerének veszélyeztetésére tekintettel szintén elrendelhető az előzetes letartóztatás. Talán ez a különös ok a legkevésbé kézzelfoghatóbb letartóztatási ok, hiszen ez a veszély elméletileg valamennyi büntetőeljárásban fennállhat. Ezért a bíróságnak a konkrét büntetőeljárásban kell alaposan mérlegelnie, hogy a gyanúsítottal szemben valóban szükséges-e erre a körülményre a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése. Egyrészt azt kell vizsgálni, hogy a gyanúsítottnak valóban szándékában áll-e meghiúsítani a sikeres nyomozást, másrészt, hogy erre van-e objektív lehetősége.
– A bűnismétlés veszélye (Be. 129.§ (2) d.pont):
A bűnismétlés veszélyét egyrészt egy már előkészített bűncselekmény befejezésére tekintettel, másrészt pedig egy újabb bűncselekmény véghezvitelére tekintettel állapíthatja meg a bíróság. Ennek megállapításakor a bíróságnak meg kell indokolnia az alapos feltevését, legalább fajlagosan meg kell jelölnie a várható újabb bűncselekményt, valamint valószínűsítenie kell, hogy a gyanúsítottnak objektív lehetősége és az akarata egyaránt fennáll a bűnismétlésre. Ennek mérlegelése során a bíróság együttesen értékeli a gyanúsított eddigi előéletét, magatartást, személyiségét stb.
Az előzetes letartóztatás tartama
Elrendelése előtt a nyomozási bíró az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja.
A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás első ízben az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart, amelyet a nyomozási bíró 3 hónaponként legfeljebb az elrendeléstől számított 1 évig meghosszabbíthat. Ezt követően a törvényszék egyesbíróként eljárva, alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.
A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.
Az ügydöntő határozat kihirdetésekor fenntartott előzetes letartóztatás az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés kitöltéséig tart.
A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet, illetve óvadékot fogadhat el.
Az előzetes letartóztatás jellemzői
Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben – kivételes esetben maximum kétszer harminc napig rendőrségi fogdában – kell végrehajtani. A terhelt eljárási jogai az előzetes letartóztatás ideje alatt nem korlátozhatóak, védőjével, illetve külföldi esetében konzuli képviselőjével korlátozás nélkül érintkezhet.
Jogorvoslati és felülvizsgálati lehetőségek
A nyomozási bíró előzetes letartóztatást elrendelő határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a terhelt a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a terhelt a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Az előzetes letartóztatás a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama hat hónapot meghalad, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság, ha pedig egy évet meghalad, a másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás indokoltságát hivatalból felülvizsgálja. A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát 1 év után a másodfokú bíróság, ha az eljárás harmadfokú bíróság előtt folyik, a harmadfokú bíróság legalább hathavonta felülvizsgálja.
Az előzetes letartóztatás megszüntetése
Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság szünteti meg, amennyiben az elrendelés feltételei már nem állnak fenn. Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti kérelmet a terhelt és a védő korlátlanul benyújthat. A kérelemben annak az indoknak az oka fogyottá válását célszerű felvetni, amelyet a bíró az elrendelő határozatban megjelölt. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
Fontos garanciális szabály, hogy az előzetes letartóztatás nem tarthat határozatlan ideig, a törvény meghatározza a különböző súlyú bűncselekmények esetén alkalmazható előzetes letartóztatás leghosszabb időtartamát. Ezért az előzetes letartóztatás megszűnik, ha
- 3 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetén az 1 évet eléri,
- 5 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetében a 2 évet eléri,
- egyéb bűncselekmény esetén a 3 évet eléri, kivéve ha a büntetőeljárás tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény miatt folyik.
kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
Ha viszont a terhelt az előzetes letartóztatás megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetőleg házi őrizet szabályait megszegi, az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. Ekkor az előzetes letartóztatás fentebb említett maximális időtartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.
A kártalanítás szabályai
Az előzetes letartóztatás megszüntetése után, az előzetes letartóztatásért kártalanítás jár, ha a nyomozást a törvényben meghatározott okból szüntették meg, ha a bíróság a terheltet felmentette vagy nem szabott ki büntetést vagy az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntette meg.
Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt:
- elrejtőzött, megszökött vagy szökést kísérelt meg,
- a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította,
- a hatóságok megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és előzetes letartóztatását, házi őrizetét vagy ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
- előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet vagy a távoltartás, illetve az óvadék szabályait megszegte,
- felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el.
A terhelt a nyomozást megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés, a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat. Ha a nyomozást megszüntették, a kártalanítási igényt annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely az előzetes letartóztatást elrendelte. Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása előtt meghal, vagy a határidő eltelte előtt meghal anélkül, hogy igényét előterjesztette volna, örököse az eljárás folytatását kérheti, illetőleg a határidőn belül kártalanítási igényt terjeszthet elő. Az eljárást az iratok átküldése után polgári bíróság folytatja le a Polgári perrendtartás szabályai szerint. A perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt.
Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
Házi őrizet
A házi őrizet elrendelésének feltételei
A házi őrizetet a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.
A házi őrizet akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére és a büntetőeljárás időtartamára, vagy a terhelt eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.
Előzetes letartóztatásnak akkor van helye, ha szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatják az eljárást (a nyomozás elrendelésétől), és a terhelt
- megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy
- szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, vagy
- megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, vagy
- megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
Katonával szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el.
Az elrendelési eljárás
Elrendelése előtt a bíró az ügyész és a terhelt jelenlétében ülést tart. A meghallgatáson az indítványozó ügyész, valamint a terhelt és az értesítésre megjelent védő lehet jelen. A bíróság a meghallgatás eredményeként házi őrizet helyett előzetes letartóztatást vagy lakhelyelhagyási tilalmat is elrendelhet.
A házi őrizet jellemzői
Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, így különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. A bíróság úgy is rendelkezhet, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség – a terhelt hozzájárulásával – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A házi őrizet megtartásának szabályait a 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet szabályozza.
A vádirat benyújtása előtt elrendelt házi őrizetet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. A házi őrizetet a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az elrendeléstől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően a házi őrizetet a törvényszék alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.
A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott házi őrizet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt házi őrizet a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt házi őrizet a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.
Ha a terhelt a házi őrizet szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, őrizetbe vehető, továbbá az előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.
Jogorvoslati és felülvizsgálati lehetőségek
A nyomozási bíró házi őrizetet elrendelő határozatával szemben a terhelt vagy védője fellebbezhet. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a terhelt a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. A házi őrizet a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott házi őrizet tartama
- a hat hónapot meghaladja, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság,
- az egy évet meghaladja, a másodfokú bíróság
a házi őrizet indokoltságát felülvizsgálja.
A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott házi őrizet indokoltságát 1 év után a másodfokú bíróság, ha az eljárás harmadfokú bíróság előtt folyik, a harmadfokú bíróság legalább hathavonta felülvizsgálja.
A házi őrizet megszüntetése
A házi őrizetet a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság szünteti meg, amennyiben az elrendelés feltételei már nem állnak fenn. A házi őrizetet a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti. A házi őrizet akkor is nyomban megszűnik, illetőleg azt meg kell szüntetni, ha a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, vagy a vádemelést elhalasztották. A megszüntetést a terhelt vagy védője korlátozás nélkül kérelmezheti a bíróságnál vagy az ügyésznél.
Kártalanítási lehetőségek
A házi őrizet megszüntetése után, a házi őrizetért kártalanítás jár, ha a nyomozást a törvényben meghatározott okból szüntették meg, ha a bíróság a terheltet felmentette vagy nem szabott ki büntetést vagy az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntette meg.
Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt:
- elrejtőzött, megszökött vagy szökést kísérelt meg,
- a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította,
- a hatóságok megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és előzetes letartóztatását, házi őrizetét vagy ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
- felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el.
A terhelt a nyomozást megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés, a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat. Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása előtt meghal, vagy a határidő eltelte előtt meghal anélkül, hogy igényét előterjesztette volna, örököse az eljárás folytatását kérheti, illetőleg a határidőn belül kártalanítási igényt terjeszthet elő. Az eljárást az iratok átküldése után polgári bíróság folytatja le a Polgári perrendtartás szabályai szerint. A perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt.
A távoltartás
A távoltartás a lakhelyelhagyási tilalomhoz és a házi őrizethez hasonlóan az előzetes letartóztatás egyik alternatívája, elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a terhelttel szemben nem rendeltek el előzetes letartóztatást.
A távoltartás elrendelését kizárja az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, illetve a házi őrizet elrendelése.
A távoltartás a terhelt szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.
A távoltartás hatálya alatt álló személy a bíróság által megállapított szabályokat köteles betartani.
A terhelt a bíróság által megállapított módon köteles a bíróság által meghatározott lakást elhagyni és onnan meghatározott ideig távol maradni, a meghatározott személytől, illetve e személy lakó- és munkahelyétől vagy e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlás során rendszeresen látogatott épülettől.
Ezen túlmenően tartózkodnia kell attól is, hogy akár közvetlenül, akár közvetve, például telekommunikációs eszközök útján érintkezésbe lépjen a védett személlyel, de a kapcsolatfelvétel bármely formáját megtilthatja a bíróság.
A távoltartás szabadságvesztés büntetéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem feltétlenül szükséges és megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása estén a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt esetleg befejezné vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.
A távoltartás elrendelése esetén a bíróságnak behatóan kell vizsgálnia a bűncselekmény jellegét, amely megalapozhatja a sértett félelmét a terhelttől.
Alaposan vizsgálni kell a terhelt és a sértett korábbi viszonyát is, a sértett életkörülményeit és a terheltnek a sértettre gyakorolt hatását és azt, hogy a távoltartás elrendelésétől milyen eredmény várható. Vizsgálandó továbbá a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartása.
Abban az esetben, ha a terhelt által elkövetett bűncselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány benyújtása előtt a távoltartás elrendelésére nincs törvényes lehetőség.
A távoltartás elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult.
Ugyanakkor viszont a távoltartás elrendelését az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője is indítványozhatja.
Az elrendelt távoltartás tartama 10-60 napig terjedhet.
Abban az esetben, ha a távoltartás elrendelését követően a védett személy lakóhelye megváltozik, valamint e személy, illetve a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a távoltartás további fenntartását szükségtelenné teszi, a bíróság akár indítványra, akár hivatalból módosíthatja a távoltartást elrendelő határozatát, illetve a távoltartást meg is szüntetheti.
Értelemszerűen megszünteti a bíróság a távoltartást, ha a terhelttel szemben a büntetőeljárás során olyan kényszerintézkedést rendeltek el, amely miatt a távoltartás módosítása vagy megszüntetése szükséges.
Abban az esetben, ha a távoltartás szabályait a terhelt szándékosan megszegi és ezt utólag nem menti ki, az előzetes letartóztatása is elrendelhető, illetve rendbírsággal sújtható.
A büntetőeljárás során, büntetőeljárásjogi kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás nem tévesztendő össze a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás és megelőző távoltartás jogintézményével. Az utóbbi alkalmazásához nem feltétlenül szükséges bűncselekmény elkövetése, az alkalmazó hatóság vagy bíróság nem a bűncselekmény megtörténtét vizsgálja. A törvény alapján ugyanis hozzátartozók közötti erőszaknak minősül
a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, és
a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.
Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség általában a helyszínen rendelheti el, ha azt tapasztalja, hogy a fenti, hozzátartozók közötti erőszak megtörtént. Az ideiglenes megelőző távoltartás 72 órára szól. Ennek az aktusnak is az a következménye, hogy akivel szemben ilyet bocsátottak ki, köteles elhagyni azt a lakást, ahol a bántalmazott személy él, bizonyos körben még akkor is, ha az a lakás a bántalmazó tulajdona, és távol kell tartania magát a bántalmazottól vagy más személyektől. Az ideiglenes megelőző távoltartás bírósági felülvizsgálata kérhető.
A megelőző távoltartást a bíróság rendelheti el nemperes eljárásban. Erre egyrészt kérelemre van lehetőség, ha ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére nem került sor vagy pedig hivatalból, a rendőrség indítványára akkor, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. A bíróság legfeljebb harminc napra rendelheti el.
Lakhelyelhagyási tilalom
A lakhelyelhagyási tilalom az eljárás alatt a terhelt mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozza; a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg.
A lakhelyelhagyási tilalom elrendelése
A lakhelyelhagyási tilalom akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire – különösen az egészségi állapotára, idős korára – vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.
A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről a nyomozati szakban a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság határoz. Az elrendelésre irányuló ügyészi indítvány általában nem direkt módon irányul a lakhelyelhagyási tilalomra, előzetes letartóztatásra irányul, de sok esetben ehelyett rendel el a bíró lakhelyelhagyási tilalmat. Elrendelése előtt a bíró az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja. A gyakorlatban nagyon jelentős az ügyészi indítványnak helyt adó bírói döntések száma, továbbá a nyomozásban a védelem korlátozott iratmegtekintési joga folytán a hatékony védelem elve is csak töredékesen jelenik meg a meghallgatáson (a nyomozás szakaszában ülésen történik a meghallgatás).
A bíróság előírhatja az elrendelő határozatban, hogy a terhelt bizonyos időnként a rendőrségen ellenőrzés céljából jelentkezzen, és a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat is elrendelhet; de rendelkezhet úgy is, hogy a rendőrség a terhelt hozzájárulásával a mozgását nyomkövető technikai eszközzel ellenőrizze.
A lakhelyelhagyási tilalom megszűnése
A vádirat benyújtása előtt elrendelt lakhelyelhagyási tilalom
- az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig;
- az ezt követően elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig;
- az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt lakhelyelhagyási tilalom a másodfokú eljárás befejezéséig;
- a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott – illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt – lakhelyelhagyási tilalom az eljárás befejezéséig
A lakhelyelhagyási tilalom jellemzői
A lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló terhelt a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg. A lakhelyelhagyási tilalommal elrendelt korlátozások megtartását a rendőrség ellenőrzi. Ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalmat megszegi vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, őrizetbe vehető, továbbá a házi őrizete vagy az előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható .
Jogorvoslati lehetőségek
A terhelt vagy védője a jogorvoslati nyilatkozatban fellebbezést jelenthet be a bírói határozattal szemben. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a terhelt a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés elrendelése. A tilalom megszüntetése vagy korlátozása céljából a bírósághoz kérelem nyújtható be.
A külföldre utazási tilalom biztosítása
Bár Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta – tekintettel arra, hogy ma már az Unió bizonyos tagállamain belül és kétoldalú megállapodás esetén más államokba is akár személyi igazolvánnyal is lehet utazni – alapvetően átalakult a külföldre utazás jogszabályi feltételrendszere, azonban számos esetben a büntetőeljárás során vagy a büntetőjogi szankciók kiszabása esetén még mindig szükséges az úti okmány elvétele, a külföldre utazási lehetőség korlátozása. A külföldre utazási korlátozás célja annak megakadályozása vagy legalábbis megnehezítése, hogy a büntetőeljárás alatt álló, bizonyos kényszerintézkedésekkel mozgási szabadságában korlátozott személy ne tudja kivonni magát a magyar büntető igazságszolgáltatás alól azzal, hogy külföldre szökik. Ez a fajta külföldre utazási korlátozás több büntetési vagy intézkedési fajta érintettjével szemben is érvényesül. A külföldre utazási korlátozás feltételeinek, illetve elrendelésének a szabályait, az egyes szervek ezzel kapcsolatos feladatait a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.), a külföldre utazási korlátozás hatékony érvényesítését szolgáló nyilvántartási háttérszabályokat pedig a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) tartalmazza.
Az Utv. alapján a büntetőeljárás folyamán az alábbi esetekben érvényesül korlátozás a terhelttel szemben:
- ha a terhelt előzetes letartóztatásban van vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
- ha a terhelt lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet hatálya alatt áll.
A már jogerősen kiszabott alábbi büntetések, illetve intézkedések érintettje sem utazhat külföldre:
- a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a végrehajthatóság utolsó napjáig;
- kényszergyógykezelés elrendelése esetén annak tartama alatt;
- javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a javítóintézeti nevelés tartama alatt (beleértve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás idejét is).
A fentiek alapján kiemelendő, hogy a feltételes szabadságra bocsátott elítélt is ilyen tilalom hatálya alatt áll, illetve a végrehajtandó szabadságvesztéssel egyenértékű az is, ha valakinek a felfüggesztett (vagy részben felfüggesztett) szabadságvesztése végrehajtását rendelik el utóbb. A tilalom minden esetben az ítélet jogerőre emelkedésétől számít.
Végül külföldre utazási korlátozás kapcsolódik számos bűnügyi jogsegélyhez kötődő kényszerintézkedéshez vagy korlátozó intézkedéshez is. Így külföldre utazási korlátozás hatálya alatt áll az is, aki
- kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy
- akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.
A fenti esetekben a korlátozás alapjául szolgáló szankció vagy intézkedés elrendelésekor vagy kiszabásakor kell elvenni az érintett útlevelét. Ezt vagy az ügyész vagy – ha éppen nincs ügyész jelen -, akkor a bíró teszi meg. Az úti okmány tényleges visszatartását főszabály szerint az a szerv végzi, amelyik az intézkedést, büntetést végrehajtja (tehát például a büntetés-végrehajtási intézet vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv). Külföldi úti okmány esetében az idegenrendészeti hatósághoz kell eljuttatni az elvett úti okmányt. Tehát a külföldre utazási korlátozás fennállta alatt ennek a szervnek kell az úti okmányt őriznie. A külföldre utazási korlátozás tényét a korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.
A külföldre utazási korlátozási tilalom alapjául szolgáló intézkedések, büntetések kiszabásakor – ha az érintettnek van magyar útlevele – a bíróság vagy az ügyész egyrészt rövid időn belül értesíti az útiokmány-nyilvántartást vezető útlevélhatóságot, amely szerv jelenleg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Ez a szerv gondoskodik arról, hogy az útiokmány-nyilvántartásban megjelenjen az úti okmány érvénytelenségét megalapozó külföldre utazási korlátozás ténye. Másrészt a bíróság vagy az ügyész a bűnügyi nyilvántartás részére egyébként is teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettsége révén arról is gondoskodik, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszer speciális, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába is bekerüljenek az adatok. Ez szolgál ugyanis arra, hogy teljes körű, valamennyi ilyen tilalom hatálya alatt álló személyre kiterjedő nyilvántartást tartalmazzon, amelynek a segítségével a határellenőrzések során is kiszűrhetőek a jogellenesen, ilyen tilalom ellenére külföldre távozni kívánó személyek.
A külföldre utazási korlátozás megszűnésekor – feltéve, hogy az úti okmány még érvényes – vagy az azt visszatartó szerv, vagy, ha az nem rendelkezik az érintett elérhetőségi adataival, az útlevélhatóság juttatja vissza az úti okmányt a tulajdonosának.
A külföldre utazási tilalommal kapcsolatos rendelkezéseket külföldi terheltek úti okmányai esetében is alkalmazni kell azzal, hogy az értesítést az elrendelésről, valamint a megszüntetésről az idegenrendészeti hatóságnak is meg kell küldeni, mivel ez a szerv hajtja végre a külföldi úti okmányok visszatartását.
Motozás
A motozás törvényes végrehajtásának feltételei
A motozás tárgyi bizonyítási eszköz vagy elkobozható, illetőleg vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a terhelt és az olyan személy ruházatának és testének átvizsgálása, akiről megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetőleg olyan dolgot tart magánál, amely vagyonelkobzás alá eshet. Lefolytatása során a motozás alá vont személy rendelkezése alatt álló jármű, csomag és más tárgy is átvizsgálható. Az érintett testének átvizsgálását csak a megmotozottal azonos nemű végezheti, és csak ilyen személy lehet jelen. Halaszthatatlan nyomozati cselekményként határozat nélkül indokolt és halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti az ügyész és a nyomozó hatóság. A büntetőeljárás eredményességét szolgáló kényszerintézkedés nem tévesztendő össze a büntetőeljárás keretein kívül történő, biztonsági célú “motozás”, vagyis a ruházat, a csomag vagy a jármű átvizsgálásra vonatkozó, bizonyos szerveket, személyeket megillető jogosultság eseteivel (pl. létesítményvédelem).
A motozásra jogosult személyek
Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendel el és hajt végre. Így végrehajthatja a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatósága, valamint az ügyészség tagja. Más hatóságok, hivatalos személyek nem jogosultak büntetőeljárási motozásra.
Ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel
Ujj- és tenyérnyomat
A büntetőeljárás során ujj- és tenyérnyomatot attól a személytől kell venni és nyilvántartani, akit
- ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja vagy
- öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos, az új Btk. szerinti testi sértés, segítségnyújtás elmulasztása, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, szexuális visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, kitartottság, gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia, magánlaksértés, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, közúti veszélyeztetés, cserbenhagyás, hamis vád, bűnpártolás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés, bántalmazás hivatalos eljárásban, bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában, hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, hivatalos személy elleni erőszak, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, közveszély okozása, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, rendbontás, közokirat-hamisítás, biztonsági okmány hamisítása, hamis magánokirat felhasználása, egyedi azonosító jellel visszaélés, embercsempészés, lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, jármű önkényes elvétele, pénzhamisítás, készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés, költségvetési csalás, tiltott adatszerzés, információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény (vagy a korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti, a fentieknek megfelelő bűncselekmény) elkövetésének megalapozott gyanúja
miatt vontak büntetőeljárás alá.
Nem kell nyilvántartani annak az adatait, akivel szemben magánindítvány alapján vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, tovább ha a katonai bűncselekmény miatt az elbírálást fegyelmi eljárásra utalták.
Ha a terheltet később jogerősen elítélték, akkor a fenti okból már a büntetőeljárás alatt levett ujjnyomatot a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek ilyen típusú külön nyilvántartásában továbbra is meghatározott ideig nyilván kell tartani. Ugyanez a helyzet azon személyekkel, akiknek az ujjnyomatát a fenti szabályok alapján ugyan a büntetőeljárás alatt nem kellett levenni, de később a bíróság őket jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt.
DNS-minta
A büntetőeljárás során DNS-profilt (DNS-mintát) attól a személytől kell venni és nyilvántartani, akivel szemben
- ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
- üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
- három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, az új Btk. szerinti emberkereskedelem, szexuális visszaélés, kerítés, kitartottság, gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia, embercsempészés, ,
- kábítószer birtoklása vagy kábítószer készítésének elősegítése,
- fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy
- atomenergia alkalmazásával visszaélés, állam elleni bűncselekmények, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, lopás meghatározott esetei, rongálás meghatározott esetei, sikkasztás meghatározott esetei, csalás meghatározott esetei, jármű önkényes elvétele, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (vagy a korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti, a fentieknek megfelelő bűncselekmény)
miatt indítottak büntetőeljárást.
Ha a terheltet később jogerősen elítélték, akkor a fenti okból már a büntetőeljárás alatt levett DNS-mintát a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek ilyen típusú külön nyilvántartásában továbbra is meghatározott ideig nyilván kell tartani. Ugyanez a helyzet azon személyekkel, akiknek a DNS-mintáját a fenti szabályok alapján ugyan a büntetőeljárás alatt nem kellett levenni, de később a bíróság őket jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt.
Arcképmást minden büntetőeljárás alá vont személyről rögzíteni kell a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul.
Az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes szabályait a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet tartalmazza.
Ideiglenes kényszergyógykezelés
Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a büntetőeljárás alatt (jogerős ítélet nélkül). Akkor van helye, ha a bíróság arra következtet, hogy a büntetőeljárás végén a terhelt kényszergyógykezelését kell majd elrendelni. A kóros elmeállapotú elkövető elkövetéskori beszámítási képességének hiánya esetén a bíróság a felelősség megállapítása nélkül intézkedéséként kényszergyógykezelést rendel el személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény esetén, ha tartani kell attól, hogy az elkövető hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése
Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó szabályok irányadók. A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a harmadfokú eljárás befejezéséig, hatályon kívül helyezés és új eljárás lefolytatására utasítás esetén a megismételt eljárásra utasított bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az ideiglenes kényszergyógykezelést igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetben kell végrehajtani. Az ideiglenes kényszergyógykezelést a bíróság, de a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
Elmeállapot megfigyelése
Nem tévesztendő össze az ideiglenes kényszergyógykezeléssel az elmeállapot megfigyelése, amely az eljárásban formailag bizonyítási cselekmény, de jogkorlátozó jellege is van. Akkor kerül rá sor, ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges és a bíróság a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el. A fogva levő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon levő terheltet pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe utalja a bíró. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja. Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van. A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható. Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet erről haladéktalanul értesíti az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot. A foganatosításhoz elővezetésnek és kényszer alkalmazásának van helye.
Kártalanítási lehetőségek
Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése után, az ideiglenes kényszergyógykezelésért kártalanítás jár, ha a nyomozást a törvényben meghatározott okból szüntették meg, ha a bíróság a terheltet felmentette vagy nem szabott ki büntetést vagy az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntette meg.
Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt:
- elrejtőzött, megszökött vagy szökést kísérelt meg,
- a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította,
- a hatóságok megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
- felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el.
A terhelt a nyomozást megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés, a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat. Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása előtt meghal vagy a határidő eltelte előtt meghal anélkül, hogy igényét előterjesztette volna, örököse az eljárás folytatását kérheti, illetőleg a határidőn belül kártalanítási igényt terjeszthet elő. Az eljárást az iratok átküldése után polgári bíróság folytatja le a Polgári perrendtartás szabályai szerint. A perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt.
Jogorvoslati lehetőségek
A nyomozási bíró határozata ellen a terhelt, házastársa vagy törvényes képviselője, illetve védője jelenthet be fellebbezést. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a jogosult a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Az ideiglenes kényszergyógykezelés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
forrás: magyarorszag.hu |
TOVÁBBI TARTALMAK
A büntetőeljás résztvevői
Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban
Büntetőeljárási cselekmények
Dologgal kapcsolatos kényszerintézkedések
Előzetes letartóztatás
Személlyel kapcsolatos kényszerintézkedések
Elsőfokú bírósági eljárás
Másodfokú bírósági eljárás
Harmadfokú bírósági eljárás
Bíróság elé állítás
Különleges eljárások
Lemondás a tárgyalásról
A tárgyalás mellőzése
Embercsempészés (embercsempészet)