A tárgyalás mellőzése

A tárgyalás mellőzése olyan különeljárás, amelynek az a célja, hogy az egyszerűbb megítélésű, kisebb súlyú bűncselekmények esetén mellőzni lehessen az időigényesebb eljárási szabályokat. Fontos feltétel, hogy az egyszerűbb szabályok alkalmazására és így az eljárás gyorsítására csak beismerésben lévő vádlott esetében van lehetőség.

A Be. 544. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból, végzésben a szabadlábon lévő terhelttel szemben tárgyalás mellőzésével végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, a spotrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást (katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is), továbbá intézkedésként jóvátételi munkát, próbára bocsátást, megrovást is alkalmazhat ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetében.

A tárgyalás mellőzésével történő eljárás feltétele az, hogy a tényállás egyszerű legyen, a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető legyen, illetve a Btk. a felsorolt büntetések, intézkedések alkalmazását az adott esetben lehetővé tegye.

Tárgyalás mellőzésével két évet meghaladó szabadságvesztés nem szabható ki.

A tárgyalás mellőzése keretében a végzés meghozatalára az ügynek a bíróságra érkezésétől számított 30 napon belül van lehetőség.

A tárgyalás mellőzésével hozott végzés rendelkező része tartalmazza a bűncselekmény megnevezését, a kiszabott büntetést, az előírt jóvátételi munkát, az alkalmazott próbára bocsátást vagy megrovást és az egyéb rendelkezéseket, valamint a kioktatásokat. Nevezetesen az arra való figyelmeztetést, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ugyanakkor az ügyész, a magánvádló, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt a kézbesítéstől számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ennek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

A tárgyalást kérő személynek a tárgyaláson való részvétele kötelező. Ha a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta, ez utóbbi rendelkezés az ügyészre nem vonatkozik.

A bíróság a tárgyaláson a végzést hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz. Ha a tárgyalás tartására irányuló kérelem a magánfél, illetve egyéb érdekelt részéről a polgári jogi igényt, a vagyonelkobzást, az elkobzást vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét érinti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő ugyanezen okokból, illetve a bűnügyi költségre vonatkozó részében sérelmezi a határozatot. Ez esetben a bíróság csak ezekben a kérdésekben határoz a tárgyaláson.

A bíróság a tárgyaláson a vádlott terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb büntetés helyett alkalmazott intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni, illetőleg súlyosabb büntetés helyett alkalmazott intézkedést kell alkalmazni.