Előzetes letartóztatás feltétele, okai és idejének maximuma

A magyar Büntetőeljárási törvény értelmében az előzetes letartóztatás alkalmazhatósága szempontjából a következőket kell figyelembe venni.

Egyrészről ezen kényszerintézkedéseknek van egy általános feltétele és négy különös oka, amely esetben a nyomozási bíró dönthet az előzetes letartóztatás mellett.

  • Az előzetes letartóztatás általános feltétele a Be. 129. (2) bekezdés szerint:

“A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban….”

Tehát az előzetes letartóztatás olyan bűncselekményeknél alkalmazható, ahol a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni az adott cselekményt. Ezen általános feltétel megállapításához legalább az adott bűncselekmény kapcsán egy megalapozott gyanú szükséges, miszerint a terhelt az adott bűncselekményt elkövette. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyanúnak ítéleti bizonyossággal kell fennállni, pusztán elegendő, ha a begyűjtött bizonyítékok valószínűsítik azt.

  • A Büntetőeljárási törvény a 129.§ (2) bekezdésében taglalja az előzetes letartóztatás különös okait is. Tehát azon túlmenően, hogy szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény miatt van folyamatban eljárás, előzetes letartóztatásnak akkor van helye ha,
  1. a) ha a terhelt megszökött, illetve elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,
  2. b) szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,
  3. c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,
  4. d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Előzetes letartóztatás tartama:

Az előzetes letartóztatás a vádirat benyújtása előtt  legfeljebb a tárgyalás előkészítéséig tarthat, de maximum 1 hónapig. Azonban ha az előkészítő ülésen a Nyomozási Bíró elrendelte a terhelt előzetes letartóztatását akkor a Nyomozási Bíró az előzetes letartóztatás tartamát 1 éven keresztül, alkalmanként  maximum 3 hónappal meghosszabbíthatja, egy év elteltével pedig már az már csak alkalmanként 2-2 hónappal hosszabbíthatja meg.

Vádirat benyújtása után pedig az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart, vagy II. és III. fokon az eljárás jogerős befejezéséig, de maximum a korábban kiszabott szabadságvesztés tartamáig

Az előzetes letartoztatás   1 év elteltével automatikusan megszűnik a 3 évi szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmények esetén, 5 évi fenyegetettség esetén 2 év elteltével, illetve 5 évi szabadságvesztéssel súlyosabban is büntethető bűncselekményeknél pedig 3 év elteltével. Azonban olyan bűncselekmények esetén melyek 15 évi, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények, az előzetes letartóztatás bármeddig fenntartható.

Büntetési tétel felső határa Előzetes letartóztatás  idejének maximuma
3 éves fenyegetettség 1 év
5 éves fenyegetettség 2 év
5 évet meghaladó fenyegetettség 3 év
15 éves, vagy életfogytiglani fenyegetettség Nem szűnik meg

 

Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban
Kényszerintézkedések - elővezetés, letartóztatás
Előzetes letartóztatás