Vagyon elleni bűncselekmények – különösen a lopás – a legrégebbi múltra visszavezethető és legrégebbi korok óta szankcionált bűncselekmények közé tartozik. Ilyen jellegű cselekmények még a rongálás, sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság, és még az uzsora bűncselekmények, jogtalan elsajátítás.
Az okozott kár, valamint vagyoni hátrány értéke határozza meg az adott cselekmény minősítését!
A vagyon elleni bűncselekmények (370§-381§) esetében, az okozott kár, valamint vagyoni hátrány értéke határozza meg az adott cselekmény minősítését és ezzel a kiszabható büntetési tételkeretet is. A Büntető Törvénykönyv az értelmező rendelkezésekben határozza meg ezeket az értékeket, amelyet az alábbi táblázatban összefoglaltunk.
| kár, vagyoni hátrány, jogtalan előny | Összeg |
| Szabálysértési értékhatár | 0,- Ft – 50.000,- Ft. |
| Kisebb érték | 50.000,- Ft. – 500.000,- Ft. |
| Nagyobb érték | 500.000,- Ft. – 5.000.000,- Ft. |
| Jelentős érték | 5.000.000,- Ft. – 50.000.000,- Ft. |
| Különösen nagy érték | 50.000.000,- Ft. – 500.000.000,- Ft. |
| Különösen jelentős érték | 500.000.000,- Ft. –> |
Ebből látható, hogy abban az esetben, ha az okozott kár vagy vagyoni hátrány nem éri el az ötvenezer forintot a cselekmény csak szabálysértés, tehát felelősségre vonás szabálysértési eljárás keretében történik. Azonban ha ezt az értéket a cselekménnyel okozott kár (vagyoni hátrány/jogtalan előny) átlépi, már bűncselekményről beszélhetünk.
Szabálysértési értékre elkövetett cselekmények esetén azonban előfordulhat hogy a cselekmény a törvényben meghatározott körülmények okán nem szabálysértésnek, hanem már bűncselekménynek minősül. Ilyen például – a teljesség igénye nélkül -, ha bűnszövetségben, illetve üzletszerűen követik el a cselekményt, továbbá ezeken túlmenően, ha a lopást dolog elleni erőszakkal, vagy zsebtolvajlás útján, a rongálást falfirka elhelyezésével, vagy a sikkasztást közveszély helyszínén követik el.
Az értékhatárnak és az egyéb körülményeknek így hát azért is van meghatározó jelentősége, mert ez alapján határozzák meg meg az elkövetett vagyon elleni bűncselekmény minősítését. Egy példával élve tehát, ha valaki egy rongálás során 3.000.000 Ft,- értékben okoz kárt, az elkövető nagyobb kárt okozó rongálás bűntette miatt vonható felelősségre, mely akár 3 évi szabadságvesztéssel is büntethető.