Garázdaság

Btk. 339. § garázdaság

A hatályos büntetőjog szerint garázdaságot követ el az, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Súlyosabban minősül annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a garázdaságot csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen valósítja meg.

A büntetés az egyéb minősítő körülmények miatt akár három évig rerjedő szabadságvesztés is lehet.

Garázdaság lényege, hogy az elkövető a társadalmi és együttélési normákkal nyíltan szemhelyezkedik, és cselekményével ezen normákat megszegi. Garázdaság akkor állapítható meg, ha az elkövető cselekménye, azaz elkövetési magatartása egyrészt kihívóan közösségellenes, és erőszakos (együttesen kell fennállnia), másrészt pedig a cselekménynek objektíven alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (nem feltétel a garázdaság megállapításnál, hogy az elkövető cselekményét valaki észlelje is). Abban az esetben, ha az elkövető cselekményéből hiányzik az erőszakos jelleg, úgy az elkövető a garázdaság szabálysértéséért felel. A garázdaság szabálysértésért akár hatvan napig tartó elzárást is kiszabhat a szabálysértési ügyekben eljáró bíróság.

A hatályos büntetőtörvényünk szerint garázdaságot követ el az, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Btk. 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan,

b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy

e) nyilvános rendezvényen

követik el.

Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, garázdaságért felel.

A garázdaság védett jogi tárgya a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek.

A kihívóan közösségellenes magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása.

Közösségellenes a magatartás, ha sérti a társadalmi együttélési szabályokat. Kihívóan közösségellenesség abban az esetben állapítható meg, ha a garázdaság e társadalmi normákkal való nyílt szembehelyezkedést, súlyos normasértést ölel fel.

A magatartás erőszakos jellege

Az elkövetési magatartás másik jellemzője annak erőszakos jellege.

A személy ellen irányuló erőszak szükségszerűen az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatást jelent akkor is, ha semmiféle sérülést nem okoz.

Az erőszak mind személy, mind dolog ellen irányulhat, így az elkövető a sértett fellökésével, vagy a kocsma berendezésének szétdobálásával is felrúghatja az elfogadott viselkedési szabályokat.

A két jellemzőnek (kihívóan közösségellenes, erőszakos) együttesen kell fennállnia. Bármelyik hiányában nincs bűncselekmény.

Az új Btk. értelmező rendelkezései között szereplő – de már korábban is hatályos – szabály alapján erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Így az erőszakos magatartás törvényi tényállási eleme megvalósul azzal is, ha olyan dolgokkal dobálja meg az elkövető a sértetteket, amelyek sérülés okozására nem alkalmasak, például tojással, büdös folyadékot tartalmazó zacskóval, stb.

A magatartás köznyugalom megzavarására való alkalmassága

Az elkövetési magatartás harmadik feltétele, hogy alkalmasnak kell lennie megbotránkozás vagy riadalom keltésére.

A megbotránkozás a viselkedés hatására a cselekménnyel kapcsolatos elítélő negatív vélemény, a riadalom pedig akkor áll fenn, ha ehhez az eredményhez félelemérzet is társul.

A más személyek köre

Fontos, hogy a megbotránkozásnak vagy riadalomnak másokban kell keletkeznie, így ez minimum két személy jelenlétét teszi szükségessé. Nincs tehát relevanciája annak, ha csak néhány személy éli át a cselekményt közvetlenül, de a nagyobb számú érintett észlelésének objektív lehetősége fennáll. Így nem minősül garázdaság bűncselekményének, ha az szűk családi körben, a szülők előtt történik. Ha azonban ennek helyszíne nem egy zárt helyiség, hanem a ház olyan udvara, amely a szomszédok által is belátható és hallható, a cselekmény máris alkalmas lehet megbotránkozás keltésére. Az elkövetést többnyire nagyobb számú embercsoportok érintettsége jellemzi.

Az elkövető bűnössége

A cselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie magatartása közösségellenes, erőszakos voltával.

A bűncselekmény az elkövetési magatartással befejezetté válik, nem feltétele tehát a megbotránkozás vagy a riadalom tényleges bekövetkezte.

Garázdaság esetén az elkövető az adott helyszínről ki is tiltható.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen követik el.

A csoporthoz szükséges három vagy több személy attól függetlenül is megállapítható, hogy egymás mellett vagy egymás ellen lépnek fel.

A köznyugalom súlyos megzavarása esetén általában olyan eredményre kell gondolnunk, amikor a megbotránkozás vagy a riadalom bekövetkezik és ennek helyreállítása hosszabb időt vagy nagyobb személyi ráfordítást igényel. Így ha a focimeccsen részt vevő elkövető ilyen irányú magatartása oly mértékben felborzolja a kedélyeket, amelyek tömeges hisztériához vezetnek és csak a rendfenntartó erők beavatkozásával sikerül a helyzetet normalizálni.

A nyilvános rendezvény fogalma alatt az új Btk. értelmező rendelkezése alapján a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, továbbá az olyan rendezvény kell érteni, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

Elhatárolás

Attól függően, hogy az erőszakos magatartás személy vagy dolog ellen irányul-e, az elkövető testi sértést vagy rongálást is megvalósíthat. E bűncselekmények mellett azonban a garázdaságért csak akkor kell felelnie, ha a testi sértés vagy rongálás törvényi büntetési tétele kisebb vagy azonos a garázdaságéval.

A garázdaságnak szabálysértési alakzata is van. A szabálysértés akkor valósul meg, ha az elkövető olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, az e szabálysértési alakzatért felel.

Abban az esetben tehát, ha a cselekmény erőszakos jellege hiányzik, az elkövető a garázdaság szabálysértési alakzatáért vonható felelősségre.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

  • A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Btk. 338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

 

  • A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
  • Rendbontás

Btk. 340. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást

a) csoportosan,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve vagy

d) különös visszaesőként

követik el.

(4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény

a) a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés],

b) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §),

c) a garázdaság (339. §),

d) a rongálás [371. § (1)-(6) bekezdés].