- A KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
- Közokirat-hamisítás
Btk. 342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
Aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamísítja, vagy aki hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, vagy közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, az valósítja meg a közokirat-hamisítás bűntettét.
A közokirat-hamisítás speciális esete, ha a hivatalos személy hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, vagy lényeges tényt hamisan foglal közokiratba.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a közokiratok bizonyító erejéhez fűzött társadalmi érdek és az ezen keresztül megnyilvánuló közbizalom.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a közokirat.
Az okirat valamilyen tárgyiasult formában megtestesült nyilatkozat, amelynek rendeltetése a bizonyítás, és amely alkalmas arra, hogy joghatást idézzen elő.
A közokirat fogalma
A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
Ennek megfelelően közokiratnak minősül a hatósági engedély, a bizonyítvány (az iskolai is), a személyi igazolvány vagy a személyi azonosításra szolgáló más okirat.
A közokirat közhitelessége
A közokiratokhoz tehát közhiteles bizonyító erő fűződik. A törvény értelmében nincs jelentősége annak, hogy külföldön, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített vagy belföldön kiállított közokiratról van-e szó. A bűncselekmény szempontjából azonban nem tartozik az elkövetési tárgyak közé például a rendszámtábla, így ha az elkövető más gépkocsira szóló rendszámtáblát szerel fel autójára, nem e bűncselekményért felel.
Hamis közokirat készítése
A bűncselekmény elkövetési magatartása egyrészt a még nem létező közokirat elkészítése. Ez attól válik hamissá, hogy nem a kiállítóként feltüntetett személy készíti. Annak nincs jelentősége, hogy tartalmát tekintve megfelel-e a valóságnak. Így, ha az elkövető olyan személyi igazolványt készít, amely adataiban a valóságot tükrözi ugyan, de kiállítóként az arra feljogosított hatóságot tünteti fel, megvalósítja a bűncselekményt.
A közokirat meghamisítása
A meghamisítás egy már létező közokirat megváltoztatását jelenti. E tényt nem érinti, ha adott esetben az elkövető épp a valóságnak megfelelően javítja ki annak hiányosságait, például a személyi igazolványából kimaradt doktori címét utóbb a dr. jelölés beírásával pótolja.
Hamis közokirat felhasználása
A bűncselekmény másik nagy elkövetési magatartás-csoportja a felhasználáshoz kötődik. E körben hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat felhasználása történik. Abban az esetben, ha maga az elkövető készítette vagy hamisította meg a közokiratot, már e korábbi tettéért felelősségre vonható.
Felhasználásért elsősorban annak kell bíróság elé állnia, aki a közokiratot – hamisságának ismeretében – más, harmadik személynek bemutatta. Ide soroljuk azt is, amikor az egyébként valódi és adataiban helyes, teljes bizonyító erővel bíró közokiratot használja fel az elkövető úgy, hogy tudja: a közokirat más személy vonatkozásában bír teljes bizonyító erővel (például személyazonosságának igazolására más személyi igazolványát vagy diákigazolványát használja).
A felhasználás az okirathoz kapcsolódó bizonyító erő kívülálló harmadik személyek irányába történő érvényesítése, például az okirat felmutatása.
Az intellektuális közokirat-hamisítás
Intellektuális közokirat-hamisítást az valósít meg, aki közreműködik valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában.
Ekkor a közokiratot az arra felhatalmazott személy az idevonatkozó eljárási szabályok figyelembevételével készíti el, de a közokiratba foglalás során nem a valóságnak megfelelő tartalom kerül rögzítésre. E tényt a bűncselekmény elkövetője felismeri, és nem tájékoztatja erről a közokirat kiállítóját, avagy szándékosan közöl a valóságnak nem megfelelő információkat az azok helytállóságában bízó készítő felé.
A cselekmény abban az esetben lesz bűncselekmény, ha olyan adat, tény vagy nyilatkozat tekintetében valósul meg, amely jog vagy kötelezettség létezését, megváltoztatását vagy megszűnését hivatott bizonyítani. Például, ha az adásvétel során nem az adott dolog valódi tulajdonosát tüntetik fel eladóként, mert ebben az esetben az erről készült nyilvántartásban is a valóságnak nem megfelelő adatok kerülnek rögzítésre. Ez elsősorban járművek átírásával kapcsolatos eljárásban fordul elő, ami az erre vonatkozó nyilvántartás hitelességét teszi kérdésessé.
Nagyon fontos feltétel, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás esetén a közokirat kiállítója vagy készítője ne ismerje fel az adatok valótlanságát. Ha ugyanis ennek tudatában mégis elkészíti a közokiratot, úgy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettéért fog felelni.
A bűncselekmény bármelyik elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik.
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás esetén a bűncselekmény tettese csak hivatalos személy lehet. A hivatalos személyek fogalmát az új Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.
A hivatalos személy elkövető fokozott felelősséggel tartozik tettéért.
Az elkövető bűnössége
A bűncselekményt az intellektuális közokirat-hamisítás kivételével csak szándékosan lehet elkövetni. A tettesnek ugyanis tisztában kell lennie az általa készíteni vagy meghamisítani kívánt közokirat jellegével, az ehhez fűződő bizonyító erővel és azzal, hogy cselekményével épp a közokiratok közhitelességét csorbítja. Az intellektuális közokirat-hamisításért az elkövető gondatlanság esetén is felel.
A bűncselekmény kísérlete mellett a törvény – az intellektuális közokirat hamisítás kivételével – az előkészületet is büntetni rendeli.
A bűncselekmény rendbelisége attól függ, hogy hány közokirat vonatkozásában követik el. Így, ha az elkövető – bár azonos alkalommal -, de több hamis közokiratot készít, amelyek külön-külön is alkalmasak a közokirat bizonyító erejének érvényesítésére, többrendbeli lesz a cselekmény.
(forrás: www.magyarorszag.hu)