- A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
- Sikkasztás
Btk. 372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
A sikkasztás során az elkövető a rábízott idegen dolgot tulajdonítja el jogtalanul, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A cselekmény a tulajdonjogot, ezen belül a tulajdonos, birtokos rendelkezési jogosultságát támadja. Ugyanakkor az elkövető azzal a bizalommal is visszaél, amely a sértett részéről felé irányul.
Nagyon fontos, hogy a bűncselekmény elkövetője, azaz tettese csak olyan személy lehet, akire az adott dolgot rábízták. Így, ha a szerszámgépet nem az, akire rábízták, hanem az erről nem tudó feleség adja kölcsön, sikkasztásért nem felelhet.
A sikkasztás elkövetési tárgya
A bűncselekmény elkövetési tárgya itt is az idegen ingó, értékkel bíró dolog. E tekintetben a cselekmény megegyezik a lopás kapcsán leírtakkal. Lényeges különbség azonban, hogy a sikkasztás esetében az elkövetőre rábízott dologról van szó, amely a bűncselekmény elkövetése előtt jogszerűen az elkövető birtokába került. Tehát nem az elkövető emeli ki az adott dolgot a korábbi tulajdonos, birtokos érdekköréből, hanem azt önkéntesen, szabad akaratából a tulajdonos teszi.
E feltétel kapcsán nincs jelentősége a rábízás formájának, körülményeinek, céljának vagy időtartamának. Lehet írásba foglalt – ha a polgári törvénykönyv az adott rábízási formához írásbeliséget követel – csakúgy, mint szóbeli. Így például, ha az elkövető a gépkocsivásárlás során a járművet próbaútra kapja meg és azt tulajdonítja el, ugyanúgy megvalósítja a bűncselekményt, mintha a sértett kérésére szívességből a négy hónapja az udvarában tárolt gépkocsit adná el – megszorult helyzete miatt – harmadik személynek. Nincs jelentősége annak sem, mennyire volt körültekintő a sértett, milyen viszony állt fenn közöttük, illetve hogy a rábízás mennyire volt megalapozott a sértett részéről. Ha a sértett a pályaudvaron jegyet kíván vásárolni és a mellette álló szimpatikus fiatalembert kéri meg, hogy nézzen már rá a holmijaira, míg ő elszalad a pénztárhoz, rábízás valósul meg, így az elkövető sikkasztást valósít meg.
Előleg és bizomány
Speciális helyzet áll fenn az olyan szerződések (például vállalkozási szerződés) vagy egyéb tartós jogviszonyok esetén, amelyek keretében előleg átadására-átvételére kerül sor. Ezt követi rendszerint a vállalt tevékenység teljesítése. Nemteljesítés és a pénz visszafizetésének elmaradása esetén a cselekmény megítélése többféle lehet az előleg szerepétől függően. Ha az összeg az átvevőhöz (például a vállalkozóhoz) későbbi munkadíjának részeként került, nem valósul meg bűncselekmény (a pénz polgári per keretében visszaigényelhető). Ha azonban az előlegként átvett pénzösszeget az átvevő – akár a felhasználó érdekkörébe tartozó – dolgok, anyagok vásárlására költi, nemteljesítés esetén megvalósítja a sikkasztást. A pénzzel sajátjaként rendelkezett anélkül, hogy a teljesítést megkezdte volna.
A bizományosi szerződés keretében a megbízottól átvett dolgok felett a bizományos tulajdonjogot nem szerez. Célja és feladata az adott dolog, áru értékesítése. Ha ez nem történik meg, és a dolgot sem szolgáltatja vissza, vagy az értékesítést követően annak ellenértékét nem fizeti meg a megbízónak, a bizományos megvalósítja a sikkasztást. Ha azonban a szerződésben a megbízó által kikötöttnél alacsonyabb áron értékesíti az átvett árut, nem követ el bűncselekményt.
A sikkasztás elkövetési magatartása
A sikkasztás elkövetési magatartása a dolog jogtalan eltulajdonítása vagy az azzal sajátként történő rendelkezés. Az eltulajdonítás lényege, hogy eredményeként harmadik személy számára az elkövető mint a dolog tulajdonosa jelenik meg, mindazokat a jogokat gyakorolva és tevékenységeket folytatva, amelyek a tulajdonos rendelkezési körébe tartoznak. Ilyen, ha a dolgot elajándékozza vagy eladja. De véglegesen kizárja a tulajdonost a dolog felett rendelkezés, illetve a dolog feletti birtokállapotot visszaállításának lehetőségéből, ha letagadja, hogy a dolog nála van, vagy azt a tényt, hogy korábban milyen módon került hozzá. Nem büntető-, hanem polgári eljárás keretében kell a kérdést tisztázni, ha az elkövető elismeri ugyan, hogy a dolog nála van, azonban vitatja a sértett vonatkozásában a dologgal kapcsolatosan fennálló bármilyen kötelezettségét.
A dologgal sajátjaként rendelkezés esetén az elkövető nem törekszik a tulajdonos jogainak végleges kizárására, azonban olyan jogokat gyakorol vagy olyan tevékenységet folytat, melyek a tulajdonos rendelkezési körébe tartoznak. Ilyen, ha az adott dolgot kölcsönadja, például ha a régi barát, akinek hetek óta a pincéjében áll a tulajdonos szerszámgépe, jó ismerősének kölcsönadja azt, mondván, úgyis ott áll, nyugodtan használhatja.
Speciális megítélést jelent, ha a rábízás tárgya pénz vagy egyéb helyettesíthető dolog. Ezekben az esetekben még felhasználás mellett sem valósul meg a bűncselekmény, ha a tulajdonos részére az bármikor visszaszolgáltatható. Így, ha a tulajdonosok által korábban vásárolt több kilogramm cukrot “D” megőrzésre veszi át és a kamrájában tárolja, majd utóbb annak egy részét sütéshez felhasználja, azonban amikor a tulajdonosok visszakérik, azt más forrásból – például a boltból – pótolja. Ebben az esetben ugyanis nem ugyanazt, hanem ugyanannyit kell visszaszolgáltatni.
A bűncselekmény megvalósulása
A bűncselekmény a jogtalan eltulajdonítással, illetve a sajátként történő rendelkezéssel befejezetté válik. Nem feltétel, hogy a magatartással a tulajdonost tényleges kár is érje.
Az elkövető a bűncselekményt csak szándékosan valósíthatja meg, azaz tisztában kell lennie azzal, hogy az adott dolgot a tulajdonos rábízta, és a rábízás milyen körre terjed ki, illetve azzal, hogy tevékenysége a tulajdonosi jogokat korlátozza vagy kizárja, és e következményt kívánnia kell, vagy ezekbe bele kell nyugodnia.
Nem valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövető nem a saját, hanem a tulajdonos érdekében cselekszik úgy, hogy sajátjaként rendelkezik a dologgal. Így akkor sem, ha a nagy vihar közeledtével azért használja az udvarán tárolt járművet a tulajdonos felhatalmazása nélkül, hogy védett helyre vezesse azt.
A sikkasztás súlyosabban minősülő esetei
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A minősítés szempontjából itt is jelentősek az értékhatárok, amelyek a lopásnál leírtak szerint alakulnak. Akkor is súlyosabb a cselekmény megítélése, ha védett kulturális javakhoz tartozó tárgyra vagy régészeti leletre történik a megvalósítás. Új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha a – különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett – sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett visszaélésekkel szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős” személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania.
Elhatárolás más bűncselekményektől
Bár a tulajdonos mind sikkasztás, mind csalás esetén maga adja át a dolgot, a csalásnál az elkövető megtévesztő magatartása eredményeként jut erre a döntésre, míg sikkasztásnál önszántából, saját elhatározásából teszi ezt. Hűtlen kezelés esetén az elkövetés tárgyát szintén az elkövetőre bízta annak tulajdonosa, azonban míg sikkasztásnál eltulajdonítja azt az elkövető, addig hűtlen kezelés esetén azokat a jogosítványokat sérti meg, amelyek az adott rábízott vagyontárgy kezeléséhez kötődnek.
A sikkasztásnak szabálysértési alakzata is van. Ha az érték, amelyre a sikkasztást elkövették nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.
Magánindítvány, tevékeny megbánás
Speciális szabály, hogy ha a sikkasztás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.
Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a sikkasztás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.
(forrás: www.magyarorszag.hu)