- NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
- Szexuális visszaélés
Btk. 198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az új Btk. több módosítást is végrehajtott a tizennyolc éven felüliek által fiatalkorúakkal kapcsolatban tanúsított, kényszerítést vagy erőszakot ugyan nélkülöző, a sértett beleegyezésével folytatott, de társadalmilag és jogilag is tiltott szexuális cselekményeit büntetni rendelő tényállással kapcsolatban. A korábban hatályos büntető törvénykönyv ezen magatartásokat a megrontás tényállásában tilalmazta, az új Btk. a szexuális visszaélés elnevezésű tényállásban szerepelteti ezen cselekményeket.
Szexuális visszaélésért felel az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen. Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is elköveti ezt a bűncselekményt, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen.
Végül az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is ezt a bűncselekményt követi el, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez.
A bűncselekmény sértettje
A szexuális visszaélés sértettje az első két fordulat esetében a 14., a harmadik elkövetési magatartás esetében a 18. életévét még be nem töltött személy. Magyarországon ugyanis hagyományosan a tizennegyedik év a beleegyezési korhatár. A törvény nem tesz különbséget az elkövető és a sértettek neme kapcsán, azaz a sértett az elkövetővel azonos vagy tőle különböző nemű gyermek is lehet. Tekintettel arra, hogy az új Btk. a szexuális erőszak körében rendeli büntetni azt az esetet, ha bárki, tehát akár tizennyolc év alatti személy is, tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet, és ezért a beleegyezésével történő bármilyen szexuális cselekmény végzése is a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekménynek minősül, a szexuális visszaélés sértettje valójában csak a 12. életévét már betöltött gyermek lehet, tehát a 12. és 14. év közötti személyek lehetnek az első két fordulat sértettjei.
A szexuális cselekmény
A korábbi büntető törvénykönyv a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kapcsán a közösülés és a fajtalanság elkövetési magatartásokat ismerte és szabályozta. Az új Btk. ezek helyett a fogalmak helyett a szexuális cselekmény megnevezést alkalmazza. Az értelmező rendelkezések között szereplő meghatározás szerint a szexuális cselekmény alatt érteni kell a közösülést és minden súlyosan szeméremsértő cselekményt, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.
A fogalom értelmezése megegyezik a szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés tényállásai kapcsán írtakkal.
A leglényegesebb különbség a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak, valamint a szexuális visszaélés között, hogy az utóbbi esetben az elkövető a cselekmény végrehajtása érdekében nem alkalmaz kényszert. Ez azonban nem zárja ki, hogy enyhébb pszichikai ráhatást gyakoroljon annak érdekében, hogy a passzív alany a szexuális cselekmény végzésébe beleegyezzen vagy azt akarja. A cselekmény értékelése szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy az elkövető és a sértett között korábban már volt szexuális kapcsolat, amely a hatóság előtt nem vált ismertté, vagy hogy a sértett kezdeményezésére került sor az együttlétre.
A szexuális cselekményre rábírás és a rábírni törekvés
A törvény értelmében nem csak a ténylegesen létrejött szexuális együttlét, hanem azon túl az arra való rábírás is – hogy a sértett mással közösüljön vagy más szexuális cselekményt végezzen – üldözendő. A cselekmény kísérlete kizárt, hiszen az is büntetendő, ha az elkövetővel vagy annak rábeszélésére mással végez szexuális cselekményt a sértett, csakúgy, mint amikor ez a rábírás eredménytelen marad. Abban az esetben, ha a sértett az elkövető rábeszélésének eredményeként sem hajlandó akár az elkövetővel, akár mással közösülni vagy más szexuális cselekményt végezni, az eredménytelen felhívással is megvalósul a tényállás második fordulata.
A más személlyel való szexuális együttlétre történő rábírás, illetve rábírni törekvés esetén nincs annak jelentősége, hogy az elkövető maga is végzett-e szexuális cselekményt a sértettel. A bűncselekmény ezen alakzatért mindenképpen felelni fog. Természetesen a mással történő szexuális cselekményre való sikeres rábírás esetén a harmadik személy is megvalósítja a szexuális visszaélést és büntethetősége esetén ezért felelni is fog.
Az elkövető kora
A cselekmény megítélése szempontjából jelentősége van az elkövető életkorának. Minden elkövetési magatartás esetében feltétel, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét betöltse.
Súlyosabban minősülő esetek
Súlyosabban minősül a magatartás, ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, illetve ha az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.
Az e körbe tartozó fogalmak megegyeznek a kiskorú veszélyeztetése kapcsán megállapított szabályokkal. A hozzátartozói viszonynak a nevelés, felügyelet és gondozás tekintetben nincs jelentősége.
A hozzátartozói viszony alapozza meg ugyanakkor a súlyosabb minősülést például akkor, ha az elkövető a sértett egyeneságbeli rokonának a házastársa, élettársa, örökbefogadója vagy nevelőszülője, a testvér házastársa vagy élettársa, és a sértett gondozását, felügyeletét vagy nevelését nem ő látja el; így például szünetel a szülői felügyeleti joga.
Az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés törvénybe iktatásával a jogalkotó a korábban a minősített eset tényállásában felsorolt tipikus helyzeteken kívüli alá-fölérendeltségi viszonyokban történő bűnelkövetést is a minősített esetkörbe kívánta vonni. Ebből a szempontból ugyanakkor a “visszaélés” a kulcsfogalom, mert csak akkor merülhet fel a büntetőjogi fenyegetettség, ha az elkövető a szexuális bűncselekmény elkövetése érdekében visszaél a hatalmi vagy befolyási viszonyával. Az új Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely a fenti meghatározásokon (hozzátartozó, nevelő, stb.) kívül esik, azonban azokhoz hasonlóan személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (pl . unokatestvér, a család barátja, szomszéd, munkahelyen a sértett vezetője stb.).
Enyhébben minősülő esetek
A szexuális visszaélés fent említett harmadik fordulatának a jellegzetessége, hogy az elkövető ez esetben is tizennyolc év feletti, ugyanakkor a sértett már a belegyezési korhatárt átlépő, tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalkorú. Ez esetben a büntetendőséget az alapozza meg, hogy az elkövető úgy veszi rá a sértettet a szexuális cselekmény végzésére, hogy a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaél. Tehát az új Btk. ebben az esetben nem a belegyezési korhatár megsértését szankcionálja, hanem azt a jellemzőt, hogy a szexuális aktus létrejötte érdekében az elkövető a sértettel kapcsolatban fennálló bizalmi viszonyt felhasználva éri el, hogy a szexuális kapcsolat létrejöjjön.
Végül ki kell emelni, hogy korábban a büntető törvény a megrontás tényállásában rendelte büntetni azt a cselekményt, ha valaki (nemcsak tizennyolc év feletti személy) tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösült vagy fajtalankodott. Ez az elkövetés az új Btk.-ban már nem a szexuális visszaélés bűncselekménye keretében szankcionálandó, hanem a gyermekprostitúció kihasználása bűncselekménye keretében.
(forrás: www.magarorszag.hu)